Az 54 oldalas dokumentum a miniszterelnök által vasárnap ismertetett program részleteit is tartalmazza, többek közt azt, hogy a válságkezelő program végrehajtását programiroda felügyeli majd, amely közvetlenül a kormányfő irányítása alatt működik. A kormány készít egy ütemtervet, amely az intézkedések határidejét is tartalmazza majd. A kormányon belül létrejön a válságkezelő kabinet, amely hetente ülésezik.

Az intézkedési tervet kormányhatározat formájában is kihirdetik. A kormány azt tervezi, hogy az azonnali válságkezelő lépésekről szóló jogszabályokat az Országgyűlés tavaszi ülésszakának végéig el is fogadja. A társadalmi partnerekkel, a szociális és gazdasági érdekérvényesítő szervezetekkel is egyeztet majd a kormány az  intézkedéscsomagról.

Az export visszaesése az idén várhatóan az első negyedévben lesz a legerőteljesebb, a második félévben - amikor az európai élénkítő csomag hatásai is megjelennek már - a visszaesés mértéke is érzékelhetően kisebb lesz, véli a kormány. A dokumentum rögzíti, hogy a versenyszféra foglalkoztatása a tavalyi év utolsó negyedéve óta csökken, februárban már 4,7 százalékos volt a visszaesés.

Az év első felére a foglalkoztatás drasztikus csökkenését prognosztizálja a kormány, amely szerint a foglalkoztatás  csökkenésének mérséklését célzó intézkedések hatása csak késleltetve jelentkezik, így a munkanélküliség-emelkedés csak a második félévtől fordulhat kedvezőbbre.

Az állami kiadások jelentős arányú visszafogása a reáljövedelmek csökkenésével jár - írja a válságkezelő csomagban a kabinet. Ez, valamint a válság miatt növekvő munkanélküliség, a hitellehetőségek szűkülése jelentősen, várhatóan 7-8 százalékkal veti vissza a lakossági fogyasztást.

A külpiaci dekonjunktúra kedvezőtlen hatásai a vállalatok beruházási hajlandóságát is visszafogják, ezért a kabinet a  nemzetgazdaság egészében a beruházások 10 százalék körüli visszaesésével számol. A belföldi felhasználás csökkenő importigénye és a  külkereskedelemben várható cserearány-javulás miatt a nettó export  pozitív hozzájárulásának növekedésére lehet számítani, ami a külső  egyensúlyban is érdemi javulást fog jelenteni.

A kabinet számításai szerint a folyó fizetési mérleg hiánya 2009-ben a GDP 4-4,5 százalékára mérséklődhet, a külső  finanszírozási igény ennél lényegesen kedvezőbb, a GDP 2,5 százaléka  lehet. "A tavaly ősztől kezdődött dezinflációs folyamatokat tovább vetítve 2009 első felében csökkenő inflációs ráta várható, az év  második felétől a normál áfakulcs növelése, illetve a jövedéki adók emelése azonban növeli az inflációt" - áll a dokumentumban.

A kormány szerint a csökkenő lakossági kereslet miatt az áremelési nyomás azonban nem tud teljes mértékben érvényesülni, így éves átlagban az infláció 4,5 százalék alatt maradhat 2009-ben. A fenti makrogazdasági mutatók és a jelenlegi nemzetközi előrejelzések alapján 2009-ben a hazai GDP 5,5-6 százalékos  visszaesésével kell számolni. Ekkora gazdasági recesszió mellett is tartható lesz a 3 százalék alatti idei hiánycél - ha a kormány meglépi a tervezett intézkedéseket.

A kiigazító intézkedések hatása miatt a GDP 2010-ben még enyhén csökken, de 2011-től már a belföldi felhasználás egyre erőteljesebb növekedése érvényesül. 2012-2014-ben - a most meghozott döntések eredményeként - a gazdaság növekedése már elérheti a 3,5-4 százalékot.

A 2009-ben tervezett intézkedések hatására a strukturálisan igazított GDP-arányos elsődleges egyenleg már ebben az évben is jelentősen, 2 százalékponttal javul, és eléri a 3 százalékot, 2010-ben a mutató már 4 százalék lehet, és tartósan ezen a szinten is marad. Az államadósság 2010-ben tetőzik, majd a gazdasági növekedés várható beindulásával párhuzamosan dinamikusan csökkenni kezd.

A 2008 végén lehívott, IMF által nyújtott hitelt teljes egészében 2012-ben lehet visszafizetni. A kisebb adósság és a  várhatóan csökkenő kamatok miatt kisebb lesz az adósságszolgálat, ami 2013-tól automatikusan visszafogja az állami kiadások szintjét.

A program egyebek mellett azt is részletesen kifejti, hogy  miként segítenék a bajba jutott devizahiteleseket. Az intézkedések  között olvasható: az új kormány haladéktalanul tárgyalásokat kezd a hazai bankokkal, hogy a gazdasági válság hatására - még a  Gyurcsány-kormány ideje alatt - kötött megállapodás általános érvényű szabályozássá váljon. E szerint a lakossági ügyfelek  meghosszabbíthatják a devizahiteleik futamidejének hosszát, átválhatják azokat forintra, s ezekért az ügyintézésekért a bankok nem számíthatnak fel díjakat.

A dokumentum szerint a kormány azt is tervezi, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ne csak a múltbéli  szabálysértéseket szankcionálhassa, hanem előremutató felügyeleti  jogkörei is legyenek. Szintén a devizahitelesek érdekében a kormány javaslatot tesz a  hitelközvetítői szabályozás megteremtésére, mert véleményük szerint  a nem megfelelő képesítéssel rendelkező ügynökök hozzájárulhatnak az  ügyfelek túlzott eladósodásához, és ezzel a hitelkockázatok  növekedéséhez. Ezen intézkedéscsomagban szól arról a dokumentum, hogy kormány  kidolgozza a "korai válságkezelő rendszert", amellyel meg kívánná  akadályozni, hogy nagy hitelintézetek elbukjanak a válság miatt.

A kiadásokat összességében két év alatt 1300 milliárd forinttal  csökkentő lépések között Bajnai Gordon miniszterelnök vasárnap már  említette, hogy pénzt vonnak el a közösségi közlekedés  finanszírozásától, de akkor részleteket nem mondott. A dokumentumból  kiderül: rászorultság alapján válnának hozzáférhetővé az utazási  kedvezmények. A kormány kezdeményezi, hogy csak azoknak a  csoportoknak maradjon meg a jövőben a kedvezménye, amelyek valóban  rászorulnak az utazási támogatásra, mivel jelenleg ez a szociális  helyzettől teljesen függetlenül nagyjából 6-7 millió embernek jár. A  kormány számításai szerint a költségvetés 106 milliárd forinttal  pótolja ki a társaságok ebből származó veszteségét.

A válságkezelő program megerősíti, hogy kormány 2010. január 1-jétől vezetné be az általános értékalapú ingatlanadót, amely figyelembe venné a méltányosság elveit, olyan módon, hogy az  alacsonyabb értékű ingatlanok adóterhelése a jelenlegi szinten marad, a nagyobb értékűek után viszont magasabb adókulcs szerint  kell fizetni.

Az adóelkerülés visszaszorítása érdekében pontosítanák az  adóparadicsomokban alapított úgynevezett "ellenőrzött külföldi  társaságok" fogalmát, és kiszélesítenék adókötelezettségüket. A  tervek szerint bevezetnék a forrásadókat, amelyek így a belföldi forrásból fizetett kamatra és jogdíjra, s a belföldi társaságok  részesedésének értékesítéséből származó árfolyamnyereségre is vonatkoznának.

A közrend és a közbiztonság megerősítésére tervezett lépések között szerepel, hogy a szabálysértési törvényt kiegészítenék azzal: újra nyomozzon a rendőrség a 20 ezer forintnál kisebb értékű lopások ügyében is.

A válságkezelő program része az is, hogy a Magyarországról  kialakult, jelentősen megromlott nemzetközi képen javítsanak, ezért  a kormány külgazdasági diplomáciai offenzívát indít. Ide tartozik  még, hogy a válságkezelő program hitelességét és eredményeit  befektetői roadshow-k formájában a külföldi befektetőknek is  bemutatja.

A kormánynak azt tervezi, hogy létrehoz egy olyan Nemzeti  Eurófelügyelő Bizottságot, amely folyamatosan nyomon követi a  makrogazdasági helyzet, az arra adandó válaszok és az euró  bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítésének összhangját. A  bizottság létrehozása, más néven ugyan, de szerepelt Gyurcsány Ferenc februári tervei között is, ám testület még nem jött létre.