Alaposan felbolydult ma a tőzsde, miután Csányi Sándor és az érdekeltségébe tartozó cég, a Bonitás 2002 Zrt. tekintélyes OTP-részvénycsomagot értékesített. A bank indoklása szerint Csányi Sándor és vállalkozása hazai, elsősorban agrár- és élelmiszer-ipari beruházások finanszírozására csoportosítja át a július 18-án értékesített OTP-részvényekből származó bevételt.

Csányi Sándor az egyik érdekeltségénél. Búcsú egy álomtól

A tőke el is kell most. Korábbi hírek szerint ugyanis komoly fejlesztési munkák folynak a Csányihoz tartozó Bonafarm-csoporton belül. Úgy tudjuk, a portfólió egyik meghatározó egységénél, a Bóly Zrt.-nél az öntözési rendszer jelentős fejlesztése folyik, emellett a csoporton belül állattenyésztési teleprekonstrukciókat is végeznek. Ismereteink szerint ezek mindegyike nagy falat, mindkét program milliárdos nagyságrendű.

Amennyiben a most értékesített részvényekből származó pénzeket valóban beruházásra fordítják, akkor mégis az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a Bonafarm egy már régóta dédelgetett elképzelése lesz a középpontban. A cég már jó ideje tervezi, hogy felépíti az ország legnagyobb vágóhídját a déli országrészben.

Ismereteink szerint ezzel kapcsolatban tavaly év végén el is dőlt, hogy a beruházásért folyó versenyben Mohács városa lett a befutó. Az önkormányzattal a Bonafarm és a Pick Szeged alá is írta az erről szóló szerződést. A projekt költségeit mintegy tízmilliárd forintra becsülik. A most értékesített részvénycsomag méretéből arra lehet következtetni, hogy a forrás nagyobb része erre az üzemre kell.

Ismereteink szerint a fejlesztés előkészítési munkálatai lázasan zajlanak is a cégen belül. A korábbi tervek szerint a kivitelezést még idén ősszel elkezdenék, míg a munkák 2014-ben fejeződnének be, s az üzemszerű munka 2015-ben indulhat. A beruházás szükségszerűségét az magyarázza, hogy ezzel a kapacitással a Bonafarm európai léptékkel mérve is jegyzett céggé válna.

A projekt igencsak nagy dobásnak számítana a hazai piacon, mivel ezzel a Bonafarm az ország legnagyobb vágóhídját hozná létre, a tervezett vágókapacitás egy műszakos működés mellett is évi egymillió sertés lenne. Ez pedig a hazai éves termelés mintegy negyede. Az előzetes elképzelések szerint az új üzemben a dalmandi és a bólyi telepeken tenyésztett sertéseket vágják majd, de vélhetően sok környékbeli gazdával is beszállítói szerződést kötnek. 

Az önkormányzatok részéről a vágy, hogy hozzájuk települjön a hazai óriásüzem, érthető volt, hiszen első körben mintegy 400 embert alkalmaznának, ami sokat enyhíthet egy-egy város munkaerő-problémáin.