Másként fest a kép, ha a kiigazított, összevethető adatot nézzük, így alig hat százalék a többlet. Az eltérés oka, hogy idén júniusban két munkanappal többet dolgoztak az emberek a gyártósorok mellett, ez tükröződik a számokban.

Még árnyaltabb a kép, ha azt vesszük, hogy májushoz képest júniusban szerény 1,1 százalékos pluszt mutatott ki előzetes adatként a KSH. Mindent egybevetve megállapítható, hogy az euróövezeti konjunktúra erősödésének eredményeként még mindig dagad a vitorla a magyar gazdaság zászlóshajóján, de nem annyira, hogy a tavalyi 7,6 százalékos növekedést ismét produkálni tudja a szektor.

Elemzők szerint öt és hét százalék közé várható az ipar idei többletteljesítménye, ami a többi ágazatéhoz képest így is kiemelkedőnek számít. Mindamellett a nyár második fele az autóipari szabadságolások miatt a tavalyihoz hasonló, meglepő visszaeséseket is okozhat, amire rátehet egy lapáttal a német piac árufelszívó képességének előre jelzett gyengülése is.

Ezek egyelőre fikciók, s ilyenekkel a kormány nem is foglalkozik. Glattfelder Béla, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a köztévében inkább azt emelte ki, hogy Magyarország olyan termelési központtá érett, amely már most teljesíti azt a 2020-ra előírt uniós követelményt, hogy az össztermék (GDP) legalább húsz százalékát az ipar adja. Most 23 százaléknál járunk – tette hozzá –, de öt év múlva már harminc százalék feletti aránnyal büszkélkedhetünk.