Hozamszint-beállítás a húszas csúcson
A kritikusnak ítélt hétszázalékos szint alá süllyedt szerdán a spanyol tízéves államkötvények hozama, a hasonló olasz papíroké pedig hat százalék alá, miután a piacok arra gyanakodnak, hogy összehangolt akcióra készülhetnek a Húszak Csoportjában (G20) képviselt kormányok és jegybankok. A kétnapos mexikói csúcs után kiadott közlemény konkrétan nem utal ugyan arra, hogy ilyen tervet elfogadtak volna, de a szöveg megemlíti a fenntartható hozamszint fontosságát, s emlékeztet rá, hogy a fiskális szerződés és a gazdasági növekedés serkentésére elfogadott csomag enyhítheti a bankjai miatt bajban lévő Madridra és részben ennek következtében Rómára nehezedő nyomást.
A bankunió létrehozásának uniós terve is azt sugallja, hogy az eurózóna vezető tagállamai a korábbinál serényebben és átfogóbban keresik a megoldást. Az idő sürget, mert a héten a spanyol egyéves papírok hozama meghaladta az öt százalékot, s az ország finanszírozása ezen a szinten nem tartható fenn. A befektetők közben várták az amerikai jegybank (Fed) kétnapos ülésének eredményét, szükség van-e a gazdaság finanszírozásának további könnyítésére. A szöveg végül nem elégítette ki a várakozásat: a Fed csupán folytatja a "tvisztelést", azaz a Tviszt Műveletet (Operation Twist), amelynek során növeli a portfóliójában lévő állampapírok lejáratát. A hírre tovább estek a részvényárfolyamok a New York-i tőzsdén.
A mexikói csúcs után Francois Hollande francia elnök és Mario Monti olasz kormányfő is úgy fogalmazott, hogy az euróövezeti mentőalapoknak (EFSF és júliustól ESM) kellene beavatkozniuk az állampapírok másodpiacán a hozamok mérséklésére. Monti felvetette, hogy automatikussá kéne tenni a vásárlást, ha valamely tagállam hozamszintje a német hozamtól bizonyos, előre rögzített mértékben eltér. Angela Merkel német kancellár nem erősítette meg azonban, hogy beható tárgyalások folytak volna erről a kérdésről, szerinte az a fontos, hogy „minden szükséges lépést” megtesznek. A helyszínről tudósító Financial Times idézett ugyanakkor a tanácskozáson részt vevő kormányhivatalnokokat, akik szerint az a benyomás alakult ki, hogy Németország „kész többet tenni” a válság megoldására.
A befektetők szerdán üdvözölték ezeket a felvetéseket, de értékelésükre nem vállalkoztak, hiszen a részletek nem ismertek. Közben Guido Westerwelle német külügyminiszter kilenc uniós kollégájával – ideértve a lengyelt, de nélkülözve a britet – egyeztetéseket kezdeményezett a radikális intézményi reformok kidolgozására. Az ötletek között szerepel a Bizottság elnökének közvetlen választása és a Tanács második kamarává alakítása.
A pénzpiacok szerdán várakozó álláspontra helyezkedtek, s a görög kormány megalakulása sem okozott megkönnyebbülést, mivel a figyelem most már inkább Spanyolországra összpontosul, illetve az eurózóna megegyezési képességére. A befektetők még a Fed közleményét is azért várták nagy izgalommal, hátha eligazítást kapnak, befolyásolta-e a döntéseket az európai válság. A nyílt piaci bizottság üléséről magyar idő szerint szerda este kiadott közlemény szerint a gazdaság mérsékelt iramban bővül, a foglalkozatási adatok romlanak, és a háztartások fogyasztásának bővülése is lassul. A globális pénzpiaci feszültség jelentős kockázatot rejt magában az amerikai gazdaságra nézve is. Előzetesen a piacon arra számítottak, hogy a Fed mindeképpen meghosszzabítja a szeptemberben indított Tviszt Műveletet, amely e hónap végén fejeződött volna be, s amelynek keretében rövid lejáratú állampapírokat ad el és hosszú távúakat vesz, hogy a hozamgörbe végét „megcsavarja”, lejjebb hozza.
Ez is egyfajta könnyítés persze, mert például a harmincéves jelzáloghitelek kamata szintén lejjebb ereszkedhet. De a szöveg egyértelművé teszi, hogy a mérlegét bővítő államkötvény-vásárlást egyelőre nem újítja fel a Fed – ahogy nem tette ezt a Bank of England sem a június eleji ülésén, amelyen 5-4 arányban szavazták le Mervyn King elnököt –, bár az amerikai jegybanki vezetők közül többen is úgy vélekedtek az utóbbi hetekben, hogy a gazdaság lendületvesztése és az egyre romló foglalkoztatási adatok fényében szükség lehet erőteljesebb jegybanki beavatkozásra, azaz az állampapírok nagy mennyiségű vásárlására. Az élénkítés elmaradása csalódást keltett a New York-i tőzsdén.
A döntést magyar idő szerint szerdán késő este megtartott sajtóértezeletén Ben Bernanke jegybankelnök azzal megmagyarázta, hogy további adatokat gyűjt a Fed a gazdaság állapotáról, s ha szükséges, készen áll újabb lépések megtételére. A Lehman Brothers 2008 szeptemberi bukása után a jegybank két menetben összesen 2300 milliárd dollárért vásárolt állampapírokat, hogy pénzt nyomjon a gazdaságba. Most azonban megelégszik a Twist Művelet meghosszabbításával, s 267 milliárd dollár értékben folytatja az adásvételt, a futamidő megnyújtásának programját, hogy a hosszú távú kilátásokat kevezőbbé tegye.
Rövid távon azonban - az európai válság ellenszele, a lanyha lakáspiac és nehézkes hitelezés miatt - inkább romlanak a kilátások. A Fed a korábbi, Bernanke szerint túlzottan derűlátó előrejelzését megváltoztatta, s most úgy látja, hogy idén a gazdaság csupán 1,9-2,4 százalékkal bővülhet, szemben a megelőző pronózissal, amely még 2,4-2,9 százalékos ütemet is elképzelhetőnek tartott. A munkanélküliség is a vártnál lassabban csökken, idén marad nyolc százalék körül, s csak 2014-ben ereszkedhet hét százalék körüli szintre.
Ami az európai válságot illeti, Bernanke azt mondta: rendszeresen beszél kollégáival, de úgy véli, ezt a problmát az európaiknak kell megoldaniuk, akik elég vagyonosak ahhoz, hogy ezt megtegyék.
A Fed 2008-ban vitte le az irányadó kamatot nulla százalék közelébe, így a kamatpolitikában további eszközök nem állnak rendelkezésére. De Bernanke megerősítette, hogy a monetáris politikának más eszközei is vannak. Hozzátette: a jegybank nem oldhat meg minden problémát, a költségvetés alakítóinak is fontos döntéseket kellene meghozniuk. A kamat egyébként várhatóan a mai rendkívül alacsony szinten marad egészen 2014 végéig. A tízéves állampapírok hozama e hónap elején rekordmélységbe esett, a befektetők mindössze 1,4 százalékos hozamra számíthattak, mert az európai válság elől is sok befektető az Egyesült Államokban keresett menedéket. A jelzálog-hitelek kamata is alacsony, de Bernanke hangsúlyozta, a hosszú kamatok további mérséklése hozzájárulhat ahhoz, hogy a gazdaság lendületesebben növekedjék.