Továbbra is javulnak a foglalkoztatottsági statisztikák, úgy tűnik, mintha a százezer májusban leépített közfoglalkoztatott eltűnt volna a rendszerből. Valójában azonban a májusban kirúgott állami alkalmazottak hatása már kezd látszódni a statisztikán.
Hova tűnt százezer közfoglalkoztatott?
A foglalkoztatottak létszáma 4,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mértet, és 21 ezerrel nőtt az előző hónapban regisztrált értékhez képest. 2010 első negyedévében 342 ezerrel dolgoztak kevesebben – ez egyébként túl van a hibahatáron, és a közfoglalkoztatottak számának növelésénél is magasabb ütemű bővülést jelent. Igaz, a statisztikát már egy ideje alaposan javítják a külföldön munkát vállalók.
A munkanélküliségi adatok is jobbak. A munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 91 ezer fővel, 359 ezerre csökkent az adatok szerint – ám a közmunkások májusi elbocsátásának hatása itt már azért látszik. Egy hónappal ezelőtt még 357 ezer munkanélkülit mértek. Meg kell jegyezni persze: az eltérés hibahatáron belüli, mindeközben arra utalhat: az a százezer közmunkás, aki májusban már nem kapott feladatot az önkormányzatoktól, szépen lassan megjelenik a statisztikában. (Más kérdés: a kormány kezére játszik a szezonalitás is, hiszen a nyári munkák mindig javítják a foglalkoztatottsági statisztikákat, miközben azért a versenyszféra egyébként is elkezdett mind többeket felvenni).
A nemzetgazdasági minisztérium az adatokat persze úgy kommentálta: újabb csúcson a foglalkoztatottság. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája országos átlagban 61,7 százalékos volt – ami az NGM szerint 1992 óta a legjobb adat –, ráadásul valamennyi régióban emelkedett a mutató. Nyugat-Dunántúlé nőtt a legjelenősebben – 4,8 százalékponttal – az egy évvel azelőttihez viszonyítva, és ennek eredményeként a foglalkoztatás szintje itt vált a legmagasabbá (66,2 százalék). A legalacsonyabb foglalkoztatási ráta továbbra is Észak-Magyarországot jellemezte (55,0 százalék) jóllehet értéke az egy évvel korábbihoz képest 3,8 százalékponttal javult.
Beszámít a külföldi dolgozó is
A foglalkoztatottsági statisztika – mint azt már talán sokan tudják – felmérésre alapul, most az április-júniusi reprezentatív háztartási kérdőívek adatai látszanak. Foglalkoztatottnak az számít, aki az elmúlt héten legalább egy órán át pénzért dolgozott, munkanélkülinek az, aki ilyet nem csinált, de keresett valamit, inaktívnak pedig, aki nem is dolgozott, de nem is keresett munkát. A felmérés háztartásonként készül, vagyis beszámítanak a külföldön dolgozók is, meg persze a feketén foglalkoztatottak, és állásnak számít a közmunka is. Azok a külföldön dolgozók viszont, akik egész családjukkal költöztek ki, és már kint élnek, nem emelik a honi foglalkoztatottak számát.
Hasonló regionális különbségek a munkanélküliségben is megfigyelhetők: a nyugati országrészben a munkanélküliség 8 százalék alatti – az ország keleti felén viszont az átlagosnál rosszabb a helyzet. A munkanélküliek 51,0 százaléka ráadásul egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 19 hónap, miközben az állás nélküliek 17,9 százaléka a munkaerőpiacon csak kis számban jelen lévő 15–24 éves korosztályból került ki. Az előző évhez képest itt sokkal jobb az arány – köszönhetően a téli közmunkaprogram képzési részének, ahogy az előző hónapokhoz képest itt nagyobb a romlás is, vélhetően a programok leépítése miatt.
