Hosszú lesz a milliós fizetésűek listája
Nagyon változatos képet mutat a közvetve, vagy közvetlenül az állami többségi tulajdonban lévő pénzügyi intézményekben a munkaviszonyban lévők havi jövedelme és juttatásai, míg a választott tisztségviselők bruttó havi tiszteletdíja 100 ezer forint körül van, de általában nem éri el a 200 ezer forintot.
A kormányszóvivő szerint a kabinet "árgus szemmel figyeli", de egyesével nem ellenőrzi, hogy nyilvánosságra hozzák-e kedd éjfélig minden olyan vezető tisztségviselő pénzbeli juttatásait, aki állami, önkormányzati többségi befolyással működő gazdasági társaságnál, közalapítványnál dolgozik. Szollár Domokos kedden úgy fogalmazott: bíznak az érintettek konstruktív együttműködésében és a nyilvánosság erejében.
A kormány szándéka világos, ezek közérdekű adatok, ezért nyilvánosságra kell hozni őket - hangsúlyozta, hozzátéve: ez lehet az első lépés ahhoz, hogy a jelenleginél sokkal tisztább viszonyok legyenek Magyarországon.
Kitért arra is: a kormány csak azokkal a gazdasági társaságokkal hajlandó a jövőben tárgyalni, amelyek nyilvánosságra hozzák a kormányrendeletben meghatározott adatokat.
Két évig bárki láthatja
Az augusztus végén elfogadott, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló kormányrendelet szerint szeptember 15-étől bárki számára hozzáférhető módon, az interneten kell közzétenni az érintettek pénzbeli juttatásait.
Ez vonatkozik azokra a vezető tisztségviselőkre, felügyelőbizottsági tagokra, vezető állású munkavállalókra, a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalókra, akik olyan állami, önkormányzati gazdasági társaságnál, költségvetési szervnél, közalapítványnál dolgoznak, amelynél külön-külön vagy együttesen számítva is többségi folyással bír az állam.
A szabályok szerint nyilvánosságra kell hozni a vezető nevét, tisztségét, munkakörét, illetve a munkaviszonyban álló személy esetében a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatásokat. Ezen belül külön fel kell tüntetni a személyi alapbért, az egyéb időbért, a teljesítménybért, az időbért megalapozó időtartamot, illetve a teljesítménybért megalapozó követelményeket.
A nyilvánosság megismerheti a végkielégítés mértékét és a felmondási idő tartamát is. A vezető tisztségviselőknél, felügyelőbizottsági tagoknál felkerül az internetre a megbízási díj, a megbízási díjon felüli egyéb járandóság, a jogviszony megszűnése esetén járó pénzbeli juttatások összege is.
A közzétett adatok a közzétételt követő két évig nem távolíthatók el. Ha az érintett cégek elmulasztják a közzétételt, illetve ha az nem teljes vagy nem időszerű, akkor a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhető.
Azoknak a gazdasági társaságoknak, amelyekben a magyar állam, a helyi önkormányzatok, a költségvetési szervek vagy közalapítványok többségi tulajdonnal rendelkeznek, szeptember 15-ig kell közzétenniük a vezető tisztségviselők, a felügyelő bizottsági tagok, a vezető beosztású munkavállalók pénzbeli juttatásait és egyéb juttatásait, valamint a jogviszony megszűnése esetén járó pénzbeli juttatásait.
A Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) a sort a vezérigazgató vezeti bruttó alapbére kerekítve 3,66 millió forint, a helyettesei pedig havi bruttó 2,0-3,5 millió forint alapbért kapnak. Ezekben a beosztásokban a bruttó alapbér 80 százaléka fizethető ki prémium feladatok teljesítése esetén. Az ügyvezető igazgatók havi bruttó alapbére 1,3-3,0 millió forint, a prémium az alapbér 50-80 százaléka lehet.
Az igazgatók bruttó alapbére 800 ezer és kétmillió forint között van, a prémiumként pedig ennek 40-50 százalékát kaphatják meg. Az osztályvezetők havi bruttó alapbére 500 és 1,2 millió forint között, a csoport- és deskvezetőké pedig 400-900 ezer forint között lehet, de ezekben a beosztásokban adható jutalom is, míg a fent említettekben nem. Minden vezető beosztott kéthavi besorolási bérének megfelelő garantált juttatásban részesül, és az éves kafetéria keretük 1,11 millió forint. A bank választott tisztségviselői bruttó 90.000 és 180.000 ezer forint tiszteletdíjat kapnak havonta és más juttatásban nem részesülnek.
A Diákhitel Központ Zrt. A vezérigazgató havi bruttó alapbére 1,94 millió forint, ami nettó 887.950 forint havonta. Az éves prémium maximális mértéke az alapbér 75 százaléka. Egyéb juttatásként havi 12.000 forint meleg étkezési hozzájárulást kap és a bruttó bér 10 százaléka, de az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás nem lehet több, mint a mininálbér. A vezérigazgató felmondási ideje 8 hónap. A vezérigazgató-helyettesek bruttó alapbére 1,288 millió forint, a nettó 606.945 forint. Ők az alapbér 65 százalékát kaphatják meg prémiumként. Az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás és a meleg étkezési utalvány, valamint a felmondási idő azonos a vezérigazgatói poszthoz kapcsolódó tételekkel. A kafetéria összege mindegyik beosztásban évi 270.000 forint. A választott tisztségviselők havi tiszteletdíja bruttó 70-90 ezer forint, és más juttatásban nem részesülnek.
A Concordia Közraktár Zrt.-nél a munkaviszonyban lévő vezetők közül a vezérigazgató alapbére 848 ezer forint, a helyettese pedig 845.500 forintot kap plusz 15 százalék nyelvpótlékot. Mindkét beosztásban a bruttó alapbér 80 százaléka fizethető ki prémiumként. A vezérigazgató 2 havi végkielégítést kaphat, a helyettese pedig hat hónapit. Az igazgatók és igazgató-helyettesek alapbére havi bruttó 596.000 és 758.300 forint között van. Mindegyik beosztásban 4 havi alapbér lehet a prémium és a végkielégítés 2,5 hónaptól 7 hónapig terjed. A választott tisztségviselői havonta bruttó 90-110 ezer forint tiszteletdíjat kapnak és más juttatásban nem részesülnek.
A Magyar Nemzeti Bank kedden késő délután tette fel honlapjára a vezetőinek juttatott jövedelmet, köztük a monetáris tanács tagjainak, illetve a felügyelőbizottsági tagoknak illetményét.
Az MNB elnökének havi bruttó alapfizetése 8 millió 11 ezer 800 forint, ezen kívül egyetlen juttatást, önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást kap, ami az alapbér 5,6 százaléka. Az egyik alelnök havi bruttó alapbére 6 millió 409 ezer 500 forint, a másiké 5 millió 608 ezer 200 forint, és önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás címén ők is megkapják az alapbér 5,6 százalékát.
Az elnök, illetve az alelnökök végkielégítésének mértékét az MNB-ről szóló 2001. évi törvény szabályozza, e szerint mind az elnök, mind a két alelnök 6 havi bérnek megfelelő végkielégítést kap –kizárólag akkor, ha megbízatásuk a megbízatási időtartam leteltével megszűnik.
A monetáris tanács tagjai – a jegybank elnökét, illetve az MNB alelnökeit kivéve – egységesen 2 millió 804 ezer forintot kapnak havi bruttó alapbérként, ezen kívül semmilyen rendszeres juttatásban nem részesülnek,
Az MNB-nél a felügyelőbizottság elnöke bruttó 1 millió 201 ezer forintot kap havi tiszteletdíjként,. A bizottság tagjai pedig 801 200 forintot.
A pénzügyi szervezetek közül az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt., a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt. és az ITD Hungary Zrt. tette közzé kedden késő délután a vezetők javadalmazását.
Az ÁKK Zrt. vezérigazgatója 1 millió 515 ezer forint, általános vezérigazgató-helyettese és üzleti vezérigazgató-helyettese egyaránt 1 millió 265 ezer forint alapbért kap, amelyhez prémium, valamint céljutalom társul. Mindhárom vezetőnek költségtérítéssel személygépkocsi-használat és mobiltelefon jár.
A MAG Zrt. vezérigazgatójának bruttó alapbére 2 millió 750 ezer forint, prémiuma a feltételek teljesítése esetén a bruttó alapbér 80 százaléka. Az ügyvezető igazgatók fizetése 1 millió 200 ezer forint és 1 millió 575 ezer forint között van, prémiumként éves szinten ennek 50 százalékát kaphatják meg. Ezen kívül 500 ezer forint az éves cafeteria keretük.
Az ITD Hungary Zrt. Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség vezetőinek alapbére 1 millió 300 ezer forint körül van. Ennyit kap az operációs igazgató és a befektetés ösztönzési igazgató, a vezérigazgató alapfizetése ennél valamivel kevesebb, 1 millió 266 ezer forint. Ezt ellensúlyozza azonban, hogy a vezérigazgató az éves bér 60 százalékát kaphatja meg bónuszként, míg az igazgatók maximum 30 százalékos bónuszra jogosultak.
Nincs meglepetés a Vagyonkezelőnél
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő is nyilvánosságra hozta a saját vezetőinek bérlistáját, amely nem okozott különösebb meglepetést. Kamarás Miklós vezérigazgató három és félmillió forintot keres, míg az öt vezérigazgató-helyettes egyenként 1.854 millió forintos bérrel szerződött a céghez. Ők 9,6 havi prémiumra is jogosultak. Nagyobb a szórás az igazgatók és az irodavezetők között: 700 ezer és 1,4 millió forint között szóródnak a bérek és 6-9 hó között a prémiumok. Szilvássy György volt miniszter például 1,4 milliós bruttóért vezeti a humánpolitikai osztályt, s munkájáért 9 havi prémiumot kap évente. A területi igazgatók fizetése már jóval szerényebb, 4-500 ezer között mozog.
A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjainak, csakúgy, mint az Ellenőrző Bizottságban dolgozóknak, semmilyen prémium nem jár a tiszteletdíjukon felül. Nagy János, az NVT elnöke tevékenyéségét 1,6 millió forinttal díjazzák, míg az EB elnöke, Borbély Attila javadalmazása éppen csak meghaladja az egymillió forintot. A vagyontanács tagjai 850, míg az EB-tagok 637 ezer forintot kapnak, bruttóban.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) is közzétette honlapján a hozzá tartozó cégekre, és a saját vezetőire vonatkozó főbb adatokat. A lista szerint az MNV-hez tartozó állami többségi tulajdonú cégek közül egyetlen társaság, a Magyar Export-Import Bank Zrt. vezérigazgatójának alapbére (3,621 millió forint) haladja meg a bankot felügyelő MNV vezérigazgatójának havi (3,5 millió forintos) alapbérét. Az MNV listáján szereplő cégek mindegyikének vezérigazgatója, illetve első számú vezetője az alapbére 80 százalékának megfelelő prémiumot kaphat.
A Vagyonkezelő az általa ellenőrzött cégek közül csak azok listáját teszi közzé, amelyeknek nincs saját honlapjuk, ám ezek közül lapzártánkig mindössze négy tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének. Az Agrárgazdasági Vagyonkezelő Zrt., az Autóbusz Invest Kft., a Nemzeti Kulturális Örökség Védelmi Nonprofit Kft., és az OMSZ Nonprofit Kft. vezetői tisztségviselői közül senki nem keres egymillió forintnál többet, sőt a bérek meg sem közelítik ezt a szintet.
A mezőgazdaságban kevesebb a fizetés
Kétmillió forinton felül van a Magyar Posta (2,84 millió forint), a Magyar Villamos Művek (2,765 millió forint), a Szerencsejáték Zrt. (2,185 millió forint), a Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt. (2,055 millió forint) és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (2,309 millió forint) vezérigazgatójának havi alapbére, valamint a Magyar Export-Import Bank Zrt. munkaviszonyban álló elnökének alapbére, ami havi 2,044 millió forint.
Meghaladja az egymillió forintot a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. (1,514 millió forint), a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (1,964 millió forint), a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. (1,411 millió forint) vezérigazgatójának az alapbére, valamint a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. munkaviszonyban lévő igazgatósági elnökének havi 1,507 millió forintos alapbére.
Az erdészeti gazdaságok vezérigazgatói 725 ezer és 1,063 millió forint közötti havi alapbérrel rendelkeznek. A Tiszavíz Kft. ügyvezető igazgatójának havi alapbére 986 ezer forint, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. ügyvezető igazgatójáé 300 ezer forint, a Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő és értékesítő Kft. ügyvezető igazgatójáé pedig 509 ezer forint. A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) elnöke havi 350 ezer forint, az Ellenőrző Bizottság elnöke 170 ezer forint tiszteletdíjat kap.
Az ezen a listán szereplő cégek választott testületeinek elnökei közül a Magyar Posta, a Szerencsejáték ZRt, az MVM Zrt. igazgatósági elnökei jellemzően 300-350 ezer forint tiszteletdíjat kapnak, míg a felügyelő bizottsági elnökök 170-180 ezer forintot. A Magyar Exporthitel Biztosító igazgatóságának elnöke havi 270 ezer forint, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. igazgatósági elnöke pedig havi 170 ezer forint tiszteletdíjat kap. A felügyelő bizottsági elnökök tiszteletdíja 55 ezer és 170 ezer forint között van.
Az egyes volán társaságok között nagyjából kiegyenlítettek a bérek, a vezérigazgatók 770 ezer és 946 ezer forint között keresnek, míg az egyéb igazgatók és osztályvezetők bére 300 és 650 ezer forint között mozog.
Kedd délig a volán társaságoknak kevesebb mint a fele jelentette meg honlapján vezető tisztségviselőik juttatásait és végkielégítését, azonban ezen adatok alapján úgy tűnik, nagyon hasonló a bérezés az egyes társaságoknál.
A vezérigazgatók közül - a délig publikált adatok alapján - a legtöbbet a Csongrád megyei Tisza Volán vezetője keresi 946 ezer forintos alapbérrel, amihez 80 százalékos prémium, 8 hónap felmondási idő és 6 havi fizetésnek megfelelő végkielégítés jár. A legkevesebbet a Hatvani Volán vezető tisztségviselője viheti haza: havonta 742 ezer forintot 80 százalékos prémium, 8 hónap felmondási idő, és 6 havi alapbérnek megfelelő végkielégítés mellett. A vezérigazgatók kivétel nélkül 80 százalékos prémiumot kaphatnak.
A felmondási időt és a végkielégítést tekintve jelentős eltérések vannak az egyes társaságok között, mivel van olyan vezérigazgató akit felmondás után még 10, de olyan is, akit csak 2 hónapig kell foglalkoztatni, míg a végkielégítések mértéke kettő és hat hónap között mozog. Végkielégítés egyedül a baranyai Pannonvolán vezetőjének nem jár.
A volán társaságok igazgatóinak és osztályvezetőinek fizetése meglehetősen széles skálán, 185 ezer forint és 772 ezer forint között helyezkedik el. A prémiumok mértékét tekintve csak az igazgatóhelyettesek kapnak 80 százalékot, a legtöbb vezető beosztású munkavállaló a volánoknál 20-60 százalék közötti prémiummal számolhat.
A felmondási idő és a végkielégítés mértéke is teljesen változó a volánok vezető tisztségviselőinél: a felmondási idő 50 nap és 12 hónap, a végkielégítés mértéke pedig 2 és 10 havi alapbérnek megfelelő összeg között mozog.
A volán társaságok felügyelőbizottsági és igazgatósági tagjainak tiszteletdíja teljesen egységes: az igazgatóság elnöke 80 ezer forintot, az igazgatósági tagok 70 ezer forintot, míg a felügyelőbizottsági tagok 60-70 ezer forint közötti járandóságot kapnak.
Az elsők között jelentette meg a menedzsereinek járó juttatások listáját a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. A cég honlapján fellelhető, mintegy félszáz vezető beosztású szakember látszólag nem panaszkodhat járandóságaira.
Reményik Kálmán elnök-vezérigazgató például havi 2 799 600 forintos személyi alapbérével biztosan nem marad le a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. listáján felsorolt állami vezetőktől. De az alapbére 80 százalékának megfelelő prémiuma miatt sem lehet oka panaszra. Különösen, hogy mindezt 195 ezer forinttal fejeli meg havonta az igazgatósági elnöki tagságért járó tiszteletdíj.
A társaság listáján kötelezően feltüntetett legrosszabbul fizetett vezető Mirk Gábor üzemeltetési osztályvezető. Alapbére 597 ezer forint. Prémiuma személyi alapbérének 30 százaléka lehet.
A listáról kiderül az is: a NIF igazgatóságában és felügyelő bizottságában a legkevésbé sem ingyen ülnek a szakemberek. Mindkét testület tagjait 180 ezer forint tiszteletdíj illeti meg havonta. Kivételt az elnökök jelentenek - nekik 195 ezer forint jár minden hónapban.
Idejekorán lépett az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. is. Igaz, az állami tulajdonú sztrádák üzemeltetéséért felelős társaság első körben csak csúcsvezetői jövedelmét tette közzé honlapján. Az itt elérhető lista tanúsága szerint Nagy Attila vezérigazgató személyi alapbére 2 954 400 forint havonta. Ami az állami cégvezetők fizetési toplistáján az élcsapatba sorolja. Prémiuma alapbére 80 százaléka lehet. Jövedelméhez havi 300 ezer forinttal járul hozzá az ÁAK igazgatósági elnöki tisztségének betöltéséért járó vezetői juttatás.
A vasutak közül elsőként az osztrák-magyar tulajdonban lévő Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt. lépett. Listájuk szerint Székely Csaba vezérigazgató havi 4500 euró megbízási díjért dolgozik. Emellett jár neki az ezzel az összeggel megegyező tizenharmadik és tizennegyedik havi fizetés is. Éves prémiuma legfeljebb 54 ezer euró lehet.
A társaság igazgatóságában változó a javadalmazás: Szabó András igazgatósági elnök 1990, Parragh László alelnök 1490, a velük dolgozó három igazgatósági tag 1000 euró tiszteletdíjat kap havonta. A GYSEV felügyelő bizottsági tagságáért 660, az itteni elnöki feladatok ellátásáért 1080 euró jár havonta.
A Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatójának havi alapbére 2,765 millió forint. A társaság honlapján keddd délutántól megtalálható információ szerint a kétmillió feletti részt a munkáltató havonta átutalja a Kríziskezelő Alapba.
A vezérigazgató éves alapbérének 80 százalékát kaphatja meg prémiumként, de 2008-ban például csak 32 százalék illette meg... A biztonsági igazgató alapbére havi 1,273 millió forint és a prémiuma elérheti ennek a 60 százalékát. Két másik igazgató havonta 1,538 millió, illetve 1,025 millió forint alapbérrel rendelkezik, a mozgóbérük aránya pedig 50 százalék.
A társaságnál még egy – 40 éve éve alkalmazott vezérigazgató-helyettes – fizetése haladja meg a kétmillió forintot: a havi 2,129 millió ból is 129 ezer forint a Kríziskezelő Alapba kerül. További három vezérigazgató-helyettes 1,692, illetve 1,701 millió forint havi alapbért kap. A négy vezérigazgató-helyettesnek az alapbér 60 százalékát lehet prémiumként kifizetni
A biztonsági igazgató alapbére havi 1,273 millió forint és a prémiuma elérheti ennek a 60 százalékát.
Más vezető beosztású dolgozók – átlagosan húsz év munkaviszonnyal – 664 ezer és 1,128 millió forint közötti alapbért kapnak, prémiumuk pedig éves alapbérük 50 százaléka lehet.
A végkielégítés jellemzően egy-két havi bér, két vezető esetében 12 hónap, míg a felmondási idő jellemzően 4-8 hónap.
A menedzsment tagjainak az alapbér 6 százalékát fizeti az MVM önkéntes nyugdíjpénztárba, havi 9500 forintot egészségpénztárba és 2700 forintot önsegélyező pénztárba.
A választható béren kívüli juttatás összege egységesen évi 430 ezer forint.
Az MVM igazgatósági tagjai 180, a felügyelőbizottsági tagok 160 ezer forint tiszteletdíjat kapnak havonta. Az igazgatóság elnökének tiszteletdíja havi 350 ezer forint, a felügyelőbizottsági elnök pedig havi 180 ezer forintot kap. A választott testületek tagjai egyéb juttatásban nem részesülnek.
Az érdekképviseletek a nyilvánosság mellett
Támogatják az állami cégvezetői bérek nyilvánosságát a szakszervezeti vezetők, akik ennek nyomán konkrét intézkedéseket is elvárnak a kormánytól. A megkérdezettek egyetértettek abban, hogy a nyilvánosság eloszlathatja a szóbeszédeket, tisztázza a helyzetet, és bizonyos esetekben rávilágíthat fenn nem tartható, "szemérmetlen" juttatási gyakorlatra is, ami önmagában is takarékosságra inthet.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke az MTI-nek azt mondta: a nyilvánosság mellett kiállnak, de az erről szóló kormányhatározattal elégedetlenek. Annak megfogalmazása ugyanis pontatlan, nehezen értelmezhető, így az elnök óva intett "túlteljesítésétől". Csak a vezető tisztségviselők, az első számú vezetők és a külön menedzserszerződéssel foglalkoztatottak bére lehet érdekes - mutatott rá, hozzátéve: csoportvezetők bérének nyilvánosságra hozatala egyáltalán nem cél és nem kívánatos. Kiemelte, hogy a külön szerződéssel foglalkoztatott menedzserek bére nem tartozik a kollektív szerződés hatálya alá.
Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke annyit mondott: a szövetség helyesnek tartja a társadalmi kontrollként is működő nyilvánosságot.
Borsik János, az Autonómok Szakszervezeti Szövetségének elnöke a kormányok túlzottan lassú reagálására mutatott rá, emlékeztetve, hogy már 2002-ben az Országos Érdekegyeztető Tanácsban tiltakozott a MÁV akkori vezetőinek 30-50-70 milliós végkielégítései miatt. Akkor a kormány megígérte, hogy fellép az ilyen gyakorlat ellen. Azóta hét év telt el - hangsúlyozta Borsik János.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke bár kívánatosnak nevezte a nyilvánosságot, de a mostani kampányt önmagában porhintésnek nevezte. A rendszerváltás óta eltelt 20 évben jelentősen elszakadt a vezetők fizetése az átlagkeresettől - mondta. Ezért úgy vélte, hogy a kormánynak a kérdésben tovább kell lépnie: meg kell szabnia, hogy egyes munkaköröknél a vezetők bérezése legfeljebb hányszorosa lehet az átlagkeresetnek. Ez a társadalmi igazságosságot szolgálná - fűzte hozzá. Emlékeztetett arra is: a világválság egyik üzenete éppen az, hogy nem lehet folytatni az eddigi, pazarló gyakorlatokat. Nem egyes vezetőket kell pellengérre állítani, hanem a "pimaszul magas" juttatásokat kell kordában tartani.
Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke hangsúlyozta, hogy a közvélemény egyértelműen megköveteli a nyilvánosságot. Ez tiszta helyzetet teremthet - mondta. Ugyanakkor úgy vélte: az, hogy valakinek kiugróan magas a keresete Magyarországon, a legtöbb esetben inkább azt jelenti, hogy európai összehasonlításban a munkavállalóké túlzottan alacsony.
A VOSZ korlátozná a zsebkotorászást
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint - közpénzek elköltéséről lévén szó - elvárható, hogy nyilvános legyen az állami és önkormányzati cégek vezetőinek fizetése, sőt már korábban is kötelezni lehetett volna a cégeket a közzétételre. Hozzátette azonban: nem lenne jó, ha ez a gyakorlat az üzleti szférában is elterjedne. Dávid Ferenc szerint a felsővezetők és helyetteseik bérét mindenképpen közölni kell, de nem volna szerencsés, ha ez a gyakorlat átterjedne a középvezetői szintekre, mivel az már "zsebkotorászás" lenne.
A VOSZ főtitkára hangsúlyozta: az állami és önkormányzati szférában a kiemelkedő béreket objektíven, indulatok nélkül kell kezelni, hiszen ha a nagy cégek vezetői nem kapnának versenyképes piaci bért, akkor nem vállalnák az irányítással járó felelősséget. Ezenkívül a nagy stratégiai vállalatoknál normális, hogy versenyképes bér van. Dávid Ferenc szerint az alapbér, a prémium, és a végkielégítés közül nem az utóbbinak, hanem a prémiumnak kell "erősnek" lennie, mivel akkor kell ösztönözni a vezetést, amikor dolgozik, nem pedig akkor, amikor elmegy.
Az állami és önkormányzati szférában ki kellene alakítani egy olyan gyakorlatot, amelynek eredményeképpen átláthatók és rögzítettek a vezetői juttatások - mondta Dávid Ferenc. Az egyik lehetséges megoldásként említette, hogy egy független, de a cégre rálátással rendelkező testület - például a felügyelőbizottság - tegyen javaslatot a vezetői juttatásokra, amelyekről aztán a vezetők döntenének.
Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke szerint az átláthatóság érdekében az állami és önkormányzati szférában nyilvánosságra kell hozni minden olyan vezető bérét, akinek a kinevezéséhez testületi döntés kell, azonban az osztályvezetői szintnél nem kell lejjebb menni.
