A külföldi vendégek 1,064 millió vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken, számuk 8,8, az éjszakáké pedig 11 százaklékkal nőtt májusban az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A forint/euró
árfolyam 294 forint volt a hónapban, 27 forinttal (10 százalékkal) gyengébb, mint egy évvel korábban. A vendég-
éjszakákban mért vendégforgalom 60 százaléka, a szállásdíjbevétel közel háromnegyede származott a
külföldiektől.

A legjelentősebb küldő országokból érkező vendégek éjszakáinak száma – az Egyesült Királyság kivételével – nőtt. Sokéves visszaesést követően ismét élénkült a német vendégforgalom, különösen dinamikus volt az osztrák, az olasz és az orosz piac gyarapodása. A külföldivendég-forgalom jelentős részét fogadó szállodákon belül – a két- és egycsillagos egységek kivételével – minden kategóriában növekedést regisztráltak. Az ötcsillagos szállodák esetében a külföldi vendégek száma májusban 4 százalékkal visszaesett, miközben a vendégéjszakák száma 0,9 százalékkal nőtt. A külföldi vendégek száma – a Közép-Dunántúl kivételével – mindegyik turisztikai régióban nőtt. 

Májusban a belföldi vendégek 710 ezer vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken, ez a teljes vendégforgalom 40 százaléka. Számuk 4,4, az éjszakáké 1,8 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőttihez
képest. A vendégforgalom visszaesése kilenc turisztikai régióból hatot érintett. A belföldivendég-forgalom
kétharmadát fogadó szállodákban a vendégéjszakák száma 0,7 százalékkal javult. A szállodák szobakihasználtsága átlagosan 48 százalékos volt, ezen belül az ötcsillagosok 71, a négycsillagosok 56 százalékos foglaltságot értek el.

Májusban a kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 4,5 százalékkal (15 831 forint), az egy kiadható
szállodai szobára jutó árbevétel szintén (bruttó REVPAR) 5,6 százalékkal (7668 forint) emelkedett 2011
azonos időszakához viszonyítva. Budapesten a vendégforgalom jelentős részét fogadó három–öt csillagos
kategóriákban a szobák átlagára májusban 10 700 és 40 300, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 5700
és 30 800 forint között alakult, ami 36–137, illetve 19–105 eurónak felelt meg.

A kereskedelmi szálláshelyek összes árbevétele folyó áron 5,4 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban. Májusban a szálláshelyek 24,4 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel
14,1 milliárd forint volt. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás éves árindexe májusban 4,6 százalék volt. A működő kereskedelmi szálláshelyek közül a vizsgált időszakban még 2029 egység fogadott el fizetőeszközként üdülési csekket és 1584 egység Széchenyi Pihenőkártyát, a belföldi vendégek 691 millió forint értékben fizettek ezen fizetőeszközökkel a szálláshely- és kapcsolódó szolgáltatásokért, melyből az üdülési csekkek aránya 42 százalék volt.

Budapesten a vendégforgalom összességében 7,1 százalékkal emelkedett a külföldivendég-forgalom dinamikus növekedésének eredményeképpen, miközben a belföldivendég-éjszakák száma visszaesett. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több, különböző ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken májusban közvetlenül mintegy 29 ezer főt foglalkoztattak, ez 2,3 százaklékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.

A részmunkaidős foglalkoztatás aránya a szállodákban kategóriánként változó, kölcsönzött munkaerőt lényegében csak a négy-, illetve az ötcsillagos egységek foglalkoztattak, minimális arányban.