– A különadók állandósultak, és egyre nagyobb szereppel bírnak a magyar adórendszerben. Nem várható ezek jövőbeli kivezetése sem – mondta Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója. Egyetlen különadót vezettek csak ki, az ágazatit, de azt is csak az unió nyomására.

A különadók bevezetésének oka annak idején részben a válság miatt kiesett bevételek pótlása, a költségvetési hiány csökkentése volt, 2012-ben csak az ágazati különadók 21,3, 2013-ban a pénzügyi tranzakciós illeték 21 százalékkal csökkentette a hiányt. A különadók azonban arra is jók voltak, hogy a hagyományos adókat csökkenteni lehessen – családi adókedvezménnyel, látványcsapatsportok támogatásával.

Ez annyira jól sikerült, hogy ma már a központi költségvetés bevételeinek megközelítőleg öt százalékát teszik ki. Tavaly a legtöbb különadó a pénzügyi szektort terhelte: a különadó-bevétel több, mint 57 százaléka innen származott. A tranzakciós illeték bevezetése óta a lakossági bankszámlák száma 340 ezerrel csökkent, ami 2014 szep­temberéig vizsgálva négyéves mélypontnak számít.

Ez mindenképpen hátrányos következmény, hiszen a készpénzhasználat a feketegazdaságot és a korrupciót támogatja. De nem ez volt az egyetlen átgondolatlan elem.

Számtalan olyan probléma merült fel a gyakorlati alkalmazás során, amit folyamatos módosításokkal próbál orvosolni a kormány. Ez azonban még tovább növeli a bizonytalanságot a vállalkozásokban. A plusz adóterhek, a kiszámíthatatlanság, a bonyolult rendszer csökkenti Magyarország mint beruházási helyszín vonzerejét, rontja a különadóval sújtott ágazatok versenyképességét – sorolja a gondokat Siklós. Ez is magyarázhatja, hogy Magyarország 12 helyet zuhant a Világgazdasági Fórum 2012–13 évről készített versenyképességi listáján.