Szociális alapú távhőtámogatást szorgalmaz Hónig Péter, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi tárca új vezetője. Az Energetika 2009 című konferencián kifejtette: a miniszterelnököt sikerült meggyőznie arról, hogy a gázár és a távhőár közötti 10 százalékból nem tud megélni a távhőtermelő erőmű és a távhőszolgáltató. Ugyanakkor a távhő ügye szerinte szociális kérdés, azaz csak a rászoruló fogyasztókat kell segíteni - közölte. Ismeretes: Hónig Péter a témában erősen érintett, a főváros hőjét termelő Budapesti Erőmű vezérigazgató-helyettesi székéből került a minisztérium élére.

Kérdésünkre, miszerint Bajnai Gordon miniszterelnök éppenséggel a gáz- és távhőtámogatások leépítését hirdette meg, kifejtette: a kormány elsősorban a tarifába épített alanyi jogú támogatások megvonását tervezi. A szociális támogatás rendszerének kidolgozása folyamatban van - tette hozzá. Leszögezte: az, hogy bővíteni kellene a gáz- és távhőár közötti különbséget - vagyis a kettő közé ékelődött cégek bevételeit -, nem feltétlenül jár távhőáremeléssel.

A miniszter elképzelései ezen túlmenően saját bevallása szerint is nagyjából megegyeznek az eddigi főbb irányokkal. Sem a tárca működésében, sem stratégiában nem tervez jelentős változtatásokat. Az elkövetkező egy évben - amíg elképzelései szerint a minisztérium vezetője marad - a meglévő programok végrehajtására összpontosít. Ez többek között a kedvező beruházási környezet, az egyoldalú gázfüggőség csökkentése, a gáz arányának visszaszorítása - ez elvben kedvezőtlenül is érintheti a Budapesti Erőművet -, az energiahatékonyság, az atomerőmű-bővítés és az uniós lehetőségek kihasználása. A Budapesti Erőműnek is járó, kiemelt "kötelező átvételes" áramtarifa kapcsán rejtélyesen úgy fogalmazott: az "gazdaságilag nem kellőképpen orientált", de ennek jelentéséről egyelőre nem kívánt lapunknak nyilatkozni.

Beszédében némi malíciával megjegyezte: tíz évvel ezelőtt is nagyjából ezek a témák voltak napirenden, ám jelentős áttörés eddig nem történt. Több felmerülő ügy kapcsán is hangsúlyozta, hogy abban még tájékozódnia kell.

A magyar kormány stratégiaváltozását jelzi viszont, hogy beszédében immáron peren kívüli egyezséget szorgalmazott a magyar államot a hosszú távú szerződések egyoldalú felbontása miatt több tízmilliárd forintra perelő erőművek befektetőivel. (Ez a francia GdF Suez tulajdonolta Dunamenti és az amerikai AES kezében lévő AES Tisza. Az ügyben választott bírósági per folyik, melyben korábbi értesülésünk szerint saját jogi képviseletére a magyar állam már több százmillió forintot költött el.) Hónig Péter a peren kívüli egyezség szükségességét azzal támaszotta alá, hogy a magyar költségvetés forrásai szűkösek, így olyan megoldást kellene találni, ami a befektetőknek is megfelelő.

Hónig Péter