Honecker ölt Tatánál: a MÁV a hibás utasa haláláért
Szavakban elégtételt kapott felesége haláláért az állami vasúttól H.P. A gépészként véletlenül éppen a MÁV-nál dolgozó férfi három hónapot várt cége nyilvános részvét nyilvánítására. Felesége augusztus 8-án Tata közelében esett ki a Budapestről Győrbe tartó gyorsvonat, egyébként automatikusan záródó, nyitva maradása esetén már az elindulást is megakadályozó biztonsági berendezéssel felszerelt ajtaján. Az állami vasút azonban csak november elejére bizonyosodott meg arról, hogy a kórházba szállítása után életét vesztő utasa halálért vállalnia kell a felelősséget.
A 49 éves asszony balesete a MÁV vizsgálóbizottságának jelentése szerint műszaki meghibásodás és emberi mulasztás együttes következménye volt. Tehát a vasút felelősségi körében történt. A Tatabánya és Tata között közlekedő gyorsvonatból azért zuhant ki az utas, mert a szerelvénybe sorozott, a vasutas szlengben Honecker néven is emlegetett német vasúti kocsik egyikének ajtaja induláskor nyitva marad. Arra azonban, hogy ez valójában hogyan történhetett meg, továbbra sincs válasz.
Mindez akár mellékes is lehetne, hiszen a MÁV felelősségét közlésével lényegében elismerte. Más kérdés, hogy az újabb hasonló balesetek miatt aggódók félelmeit sikerül-e eloszlatni azzal az ígérettel: a „MÁV Csoport a történtek ismeretében felülvizsgálja az utasok biztonságát érintő karbantartási rendszert.” Illetve a személyi mulasztások lehetőségének csökkentése érdekében megkezdték „a már felülvizsgált karbantartási technológia ismételt oktatását”.
Megnyugtató igazán az lehetne, ha a MÁV nem csupán beszélne róla, hanem valóban kizárólag a biztonsági előírások maradéktalan betartásával közlekedtetné olcsón vásárolt, de problémás német vagonjait. Ehhez el kellene határozni például, hogy kerül amibe kerül, a német személykocsikból álló szerelvények csak a vonatásukra megfelelően felkészített mozdonyokkal indulhatnak útnak. A vasutasok szerint ugyanis „előfordul”, hogy a megfelelő vagon-mozdony párosításról valahogy elfelejtkeznek. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy a német kocsik egyes berendezései nem működnek.
Önmagában egy ilyen döntés még nem lenne elég. Valahol valakinek el kellene rendelnie azt is: a MÁV minden vonata, így a német vagonokból állók is, csak kifogástalan műszaki állapotban szállíthatnak utasokat. Ez azonban illúziónak látszik, hiszen a vasútnak gyakran a kisebb beavatkozásokra sincs pénze. A vasutasok például azt mesélik a német vagonok vezérlőkocsijait gyakran hónapokig azért nem lehet közlekedtetni, mert a vezetői fékszelepek javítására nem jut pénz. Márpedig a vezérlőkocsik nélkül közlekedő Honeckereken éppen azok a biztonsági berendezések nem működhetnek, amelyek az ajtók nyitva maradása esetén megakadályozzák az elindulást. Vagyis állapotuk a legkevésbé sem nevezhető kifogástalannak.
A MÁV német kocsikkal foglalkozó gépészeinek ezzel együtt nem csak az ajtók miatt fáj a feje. Voltak gondok a vagonok kerekeinek veszélyes mértékű elhasználódásával is. A kerekek megrepedése miatt több ilyen személykocsit ki kellett vonni a forgalomból, és a korábban nem cáfolt hírek szerint sebességkorlátozást is elrendeltek a Honeckerekből összeállított vonatok számára. A hibák legvalószínűbb okának állítólag azt tartják, hogy a magyar vasútvonalakon a német fékek nem működtek megfelelően. Ezért elrendelték átalakításukat.
A hiányosságokkal feltehetőleg a MÁV vezetői is tisztában vannak. A napokban lezárult vizsgálatuk kapcsán azonban csupán annyit közöltek, hogy rendelkezésre álló források mellett keresik a lehetőséget a központi ajtózárás, valamint annak visszajelzését biztosító megoldások kiterjesztésére azoknál a járműtípusoknál, amelyeknél ez még nem megoldott. H.P.-nek pedig eközben be kell érnie azzal: a MÁV Csoport közleményben fejezte ki őszinte részvétét a tragédia miatt.
