A kormányszóvivő bejelentésével ellentétben csak holnap hozza nyilvánosságra az Európai Uniónak beadandó konvergenciaprogramot a Nemzetgazdasági Minisztérium – derült ki Varga Mihály sajtótájékoztatóján. A miniszter az Államadósság Kezelő Központnál (ÁKK) tett látogatást, és csak annyit volt hajlandó elárulni: "különösebb korrekciót" nem terveznek az adósságpályán. Magyarázatként annyit jegyzett meg: a törvényi előírás szerint az államadósságot addig kell csökkenteni, amíg nem süllyed a GDP 50 százaléka alá.

Mindez annyit jelent, a kormány vélhetően azzal számol: a GDP 3 százaléka alatt marad az államháztartás hiánya az idén. Az eredeti várakozás 2,7 százalék volt, ehhez képest a 0,2-0,3 százalékos eltérés az adósságpályán nem okoz "különösebb" változást, mindössze a hiánycél 60-100 milliárdos növelését engedi meg, amire azonban szüksége lehet a kabinetnek. Egyre bizonytalanabb az elektronikus pénztárgépek és az elektronikus útdíj bevezetésétől várt, összesen 170 milliárd forintos bevétel, miközben a növekedés és az infláció is kisebb lehet a korábban vártnál. A gyengébb forint az adósságszolgálati kiadásokat növeli, az infláció és a hozamok csökkenése viszont ugyanezt mérsékli.

A piacon most mindenki azt találgatja: elegendő-e a hiánycél tartásához a korábbi tartalékok zárolása: a makrogazdasági pálya negatív módosulására 400 milliárd forintot tett félre a kormány, további 100 milliárd "vészhelyzeti tartalék" állt még rendelkezésre, ám utóbbiból 22 milliárdot már felhasználtak. A zárolásokkal és a várható hiánycél-növeléssel együtt 5-600 milliárd jöhet össze, további egyenlegjavulás várható az MNB új programjától is: a kéthetes kötvényállomány csökkentésének célja a jegybank veszteségének mérséklése, így a kormánynak az elképzelés szerint akár százmilliárd forinttal kisebb lehet a kiadása. A kérdés azonban az: mindez elegendő lesz-e a kiesés fedezésére, vagy újabb intézkedésekre lesz szükség. Ilyen lehet a tranzakciós illeték emelése.

A kormányzati cél egyértelmű: Magyarország bizonyítani szeretné, hogy idén és jövőre is a GDP 3 százaléka alatt tudja tartani államháztartási hiányát, ez szükséges ahhoz, hogy a nyáron kikerülhessünk az uniós túlzottdeficit-eljárás alól. Varga Mihály a sajtótájékoztatón azt is elárulta azonban: a jövő héten a Nemzetközi Valutaalap szakértőivel is egyeztetnek a konvergenciaprogramról. Mint mondta: Magyarország és az IMF között a szál elvékonyodott, de nem szakadt el. Ugyan nem folytatnak hivatalos tárgyalásokat az IMF illetékeseivel, nem formális találkozók, megbeszélések ugyanakkor vannak. Sőt, Varga szerint szó lehet hivatalos megbeszélésekről is, ha az IMF-nél elfogadják, hogy Magyarországnak csupán biztonsági hálóra van szüksége.

Arra a kérdésre, hogy az idei évre még fennálló mintegy egymilliárd eurónyi devizaforrás-bevonáson belül valóban elmozdul-e, s ha igen, milyen arányban a forintbetétek kibocsátása felé az ÁKK, Varga Mihály úgy válaszolt: ezt mindig a piaci körülmények befolyásolják. Természetesen nem lehet kizárni a devizakötvény-kibocsátást – mondta. Borbély László András, az ÁKK általános vezérigazgató-helyettese a múlt héten még úgy nyilatkozott: az erre az évre még a tervekben szereplő devizakötvény-aukciókon belül „megnyomhatja” a forintforrások bevonását. Erre azonban – szavai szerint – csak akkor kerülhet sor, ha ez semmilyen módon nem deformálja a forintkötvények piacát. Elemzők ennek kapcsán lapunknak megjegyezték: még az is elképzelhető, hogy az év hátralévő részében Magyarország már nem tart devizakötvény-aukciót. Ez szintén összefügg az MNB programjával, ha csökken a kéthetes kötvények állománya, a pénz megjelenhet a forintpiacon. Így mód lehet a külföldi rövid távú adósságokat belföldi hosszú távúakra cserélni. 

Varga mindenesetre dicsérte az ÁKK munkáját, hiszen a lakosság körében lévő állampapír-állomány március végére 1177 milliárd forintra emelkedett. – A korábbi, Magyarország ellen folyó kampány után a piac mára megnyugodott, s a lakosság rájött, hogy a legjobb befektetést ma a piacon az állampapírok körében kell keresni – tette hozzá Töröcskei István, az ÁKK vezérigazgatója.