Ami fontos, az fontos Kurucz Árpád / Népszabadság

Bár Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta, a kabinet magán kezdi a takarékosságot, úgy tűnik a kormánynak, mégsem annyira kell garasoskodnia. A múlt héten bejelentett 110 milliárd forintos megszorításról már kiderült korábban, hogy csupán 76 milliárd forint lefaragását jelenti, a maradékot ugyanis – 34 milliárdot – a beruházási keretekből zárolnak, mégpedig úgy, hogy jövőre költik majd el ugyanezt a pénzt.

A legfrissebb kormányzati döntések után az idei megtakarítás tovább apad, a kormány ugyanis változatos trükkökkel intézi el, hogy legyen forrása a fontosabbnál fontosabb célokra, összesen több mint 39 milliárd forint értékben.

Hagyományos megoldással például 13,8 milliárd forintot dobnak szét a minisztériumok között a rendkívüli kiadásokra, vészhelyzetekre félretett keretből. A tartalék – elvben – kettős célt szolgál, egyrészt az előre nem látható költségekre teszik félre (például, hogy legyen miből fedezni egy esetleges árvízi védekezés kiadásit), másrészt jó ez biztonsági keretnek, vagyis arra, hogy a kormány mindenképpen tudja tartani a hiánycélt.

Noha árvizek, vészhelyzetek időről időre adódnak, és a hiány is nagyobb szokott azért lenni, a keret az elmúlt években és évtizedekben mindig a kormányok szabad kasszája volt – innen költöttek szinte bármire. Ahogyan most is.

A mai osztogatásban az általános kormányzati vésztartalék csökkentésével jutattak a Nemzeti Választási Irodának hétmilliárd forintot (bizonnyal váratlan kiadásként jelentkeztek a választások), míg a külképviseletek működtetésére további három milliárdot. Ezen kívül még ebben a körben adott 450 millió forintot a filmszakmai fejlesztésekkel kapcsolatos támogatásként a kormány, és 527 millió forintot fizettek ki a Forma 1-es közvetítések idei jogdíjára.

A maradékon igazságosan osztozik a műemlékvédelem: az egyházi örökség védelmére majdnem 2,5 milliárd forint jutott pluszban a pénzből, míg az állami örökségvagyont kezelő Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központnak csak 580 millió.

Fordított viszont a helyzet az iskolai támogatások ügyében, ahol a pénzt régi-új trükkel, a tavaly megspórolt (valójában el nem költött) összegek zárolásának feloldásával teremtette elő a kormány. Az úgynevezett maradványok elköltése régi pénzteremtési módszer az államigazgatásban: a tavalyi költségvetésben fel nem használt összeg maradvány, amit az idén el lehet költeni – kivéve, ha zárolják, vagyis, ha megtiltják az elköltését.

A kormányok ezt évek óta megteszik, a maradványok zárolása a költségvetési gazdálkodás alapeleme, aztán év közben néha ki szokás nyitni a pénzcsapokat. Most ezt a kabinet meg is teszi, de a pénzt rögtön el is veszi. Összesen 20,5 milliárd forintot maradványt szabadított fel a kormány, majd rögtön el is vonta, hogy 19,8 milliárd forintot a „Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2014. évi működéséhez, a likviditásának az év végéig történő fenntartásához" csoportosítson át. Vagyis azért, hogy a Klebersberg az év végéig ne fogyjon ki a pénzből, mert e nélkül túlköltené magát. A pénz kisebb része jutott az egyháznak, a Hit és erkölcstan oktatás és tankönytámogatás soron további 551 milliós kiadást hagytak jóvá.

Az osztogatásban mindezeken kívül jutott még – egy másik forrásként a minisztériumok közötti átcsoportosítások sorában – az „uzsora témáját feldolgozó tanulmánykötet kiadásával összefüggésben" félmillió forint támogatásra. Ezen kívűl összesen ötmilliós ösztöndíjat az ELTE Kárpár-medencei Magyar nyári Egyetem programsorozatán részt vevő határon túli diákoknak is.

A legszebb trükk azonban az, ahogyan a vidékfejlesztés költ: itt ugyanis nem a tavalyi zárolások, vagy az idei tartalékok terhére, hanem a jövő évi kiadásokból megy az osztogatás. Most 3,5 milliárdot csoportosított át a kormány egy vidékfejlesztési program humánerőforrásának biztosítására (vagyis az idei bérekre) egy uniós mezőgazdasági program hazai forrásaiból, de a pénzt a határozat szerint jövőre ide majd visszapótolják.