A forintgyengülés legnagyobb károsultjai a devizahitelesek. A Magyar Nemzeti Bank által közölt középárfolyam szerint 2008. július. és 2009. március között a svájci frankkal szemben 42, az euróval szemben 31, a japán jennel szemben 87 százalékkal gyengült a magyar fizetőeszköz. A forint mélyrepülése két szempontból jelent problémát az erős forint idején eladósodott devizahitelesek számára. A bankok mind a hátralévő tőketartozást, mind a havi törlesztő részleteket devizában határozzák meg. Ha gyengül a forint a hitel devizaneméhez képest, akkor nőni fog a forintban fizetendő havi törlesztő részlet, és nő a fennálló tőketartozás, annak ellenére, hogy az ügyfél rendesen törleszt. Szintén a havi törlesztő részletet növeli, ha a hitel kamatperiódusa ebben az időszakban jár le, és a megnövekedett kockázati prémiumok miatt a bank is emeli a hitel kamatát.

– Ha a megnövekedett törlesztő részlet annyira megterheli a család havi költségvetését, hogy huzamosabb ideig nem tudják fizetni, akkor azt még a késedelembe esés előtt érdemes jelezni a banknak. A banknak is érdeke, hogy az ügyfél tudja törleszteni a hitelét, ezért több megoldást is kínálkozik erre. Egyáltalán nem csak a lakás eladása - ami ilyenkor annak áron aluli értékesítését jelenti - az egyetlen kiút - hívja fel a figyelmet Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Centerét működtető HC Központ Kft. ügyvezető igazgatója.

A késedelembe esés nem egyenlő a Központi Hitelinformációs Rendszer nyilvántartásába (közismert nevén BAR listára) kerüléssel, hiszen ide a jogszabályi előírások szerint csak a mindenkori minimálbért meghaladó, 90 napnál hosszabban fennálló tartozás esetén kerülhet az adós. Mivel a bankok belső nyilvántartásában előbb jelentkezik a késedelem, ezért a fizetési könnyítés pozitív elbírálása érdekében jobb, ha az ügyfél időben nyújtja be a könnyítési kérelmet.

– Számos fizetési könnyítés vehető igénybe abban az esetben, ha nem tudjuk fizetni a törlesztőrészleteket: kérhetjük a futamidő meghosszabbítását, kamat kedvezményt, rögzített, fix havi törlesztőrészlet megállapítását, fizetési halasztást vagy akár előtörlesztést, illetve devizanem átváltást. Mindezek segítségével, jó eséllyel elkerülhető a lakás kényszerértékesítése. A bankok könnyítettek a fizetési átütemezésekkel járó terheken, ezért még a komoly baj kialakulása előtt érdemes érdeklődni a lehetőségekről - hangsúlyozta Bánfalvi László.

A HC összeállítása leírja, melyik lehetőség mit is jelent pontosan.

Futamidő meghosszabbítása

Abban az esetben, ha az ügyfél jövedelmi viszonyai nem változtak jelentősen a futamidő meghosszabbítás, azaz az alacsonyabb törlesztőrészlet, jelenthet megoldást. A futamidő meghosszabbításával tartósan, a futamidő végéig, változatlan árfolyam mellett, csökkenthető a havi törlesztő részlet. A futamidő meghosszabbításának feltétele, hogy az ügyfél - vagy egyes pénzintézeteknél az adóstárs - életkora a hitel lejáratakor ne haladjon meg egy adott szintet. A leggyakoribb felső életkori határ a 65-70 év. A lehetséges hosszabbítás mértékét a futamidő maximális hossza szabja meg; ez általában 25-35 év körül alakul, tehát az ilyen hosszú futamidejű szerződéseket nem, vagy csak minimálisan lehet tovább hosszabbítani. A futamidő meghosszabbításával a teljes futamidő alatt visszafizetett kamat összege nőni fog, azaz a havi terhek ugyan csökkennek, de a teljes visszafizetett összeg magasabb lesz.

Tőkemoratórium

Ha az ügyfélnek csak átmeneti segítségre van szüksége, kérhet tőkemoratóriumot. Ebben az esetben meghatározott ideig csak kamatokat fizet a banknak, így a havi díj a tőketörlesztés összegével csökken. A moratóriumot maximum 1 évig veheti igénybe az ügyfél, ez alatt az időszak alatt nem csökken a tőke összege.

Kamatkedvezmény

Hasonló megoldást kínál a kamatkedvezmény; meghatározott ideig, maximum fél évig, alacsonyabb kamatot fizet az ügyfél, ami alacsonyabb törlesztő részleteket jelent.

Mind a tőkemoratórium, mind a kamatkedvezmény esetén az elmaradó részleteket a türelmi idő lejártával az ügyfélnek meg kell fizetnie a bank felé, általában a törlesztő részletbe beépítve.

Forintban fix törlesztés

Az árfolyam gyengülése okozta törlesztő részlet emelkedést a forintban fix törlesztés igénybevételével is meg lehet állítani. Ebben az esetben a bank adott ideig egy rögzített árfolyam mellett számolja ki a törlesztő részleteket, így az ügyfél ebben az időszakban minden hónapban ugyanakkora forint összeget törleszt az árfolyamtól függetlenül. Az árfolyam mozgásokból adódó eltérést azonban az időszak végén egy további havi törlesztő részlet befizetésével egyenlíti ki az ügyfél.

Fizetési halasztás

Amennyiben az ügyfél jövedelmi körülményeiben jelentős változás történik, akár munkanélkülivé válik, vagy csökken a munkabére, fizetési halasztást kérhet a banktól. A halasztás mértéke és feltételei bankonként és hiteltermékenként eltérhetnek, a legjobb esetben a bank néhány hónapra a teljes fizetési kötelezettséget (tőke, kamat, díj) felfüggeszti, hogy ez alatt az ügyfél rendezni tudja jövedelmi viszonyait.

Elő- vagy végtörlesztés és devizanem-átváltás

A forint gyengülésének másik aspektusa a hátralévő tőketartozás megnövekedése. Ez a bankok számára kockázatot jelent, mivel a fedezetül szolgáló ingatlan értékét - főleg az ingatlan értékéhez képest nagy arányú hitelek esetén - meghaladhatja a tőketartozás. Ezt pótfedezet bevonásával vagy előtörlesztéssel orvosolhatja a bank, erre azonban csak akkor van lehetősége, ha a hitelszerződésben ezt előre rögzítették. – Az ügyfelek szempontjából a magasabb tőketartozás az elő- vagy végtörlesztés esetén, illetve a hitelek devizanemének átváltásakor kíván nagyon alapos körültekintést. Az előtörlesztéssel illetve a devizanemváltással ugyan csökkenhet a devizahitel törlesztő részlete, azonban mérlegelni kell, hogy az eredeti és a jelenlegi árfolyam különbsége miatt adódó többlet tőketörlesztés, illetve a váltás költségei kisebbek-e, mint a törlesztő részlet csökkenéséből adódó megtakarítás. Az ilyen számítások elvégzéséhez érdemes hitelközvetítőhöz fordulni, aki ismeri az átváltás, illetve az előtörlesztés összes költségét és el tudja végezni az új törlesztő részlet alapján a megtérülési számítást - véli Bánfalvi László.

Ha a hitelfelvevő 90 napon belül nem fizet, a banknak jogában áll felmondani a hitelszerződést, és visszakérni a fennálló tőketartozást. Ez több módon is történhet: korábban megkötött vételi opció érvényesítésével, végrehajtáson kívüli árveréssel, a követelés eladásával. Ez egy hosszú, több hónapot is igénybe vevő procedúra, melynek során az ingatlan nem biztos, hogy piaci áron kerül értékesítésre, és a bank ugyan megkapja követelése ellenértékét, de az ügyfélnél maradó rész kevesebb lesz. Ezért a bajba jutott ügyfél számára előnyösebb, ha saját maga keres egy kisebb, olcsóbb lakást és piaci áron értékesíti a régit. A lakásárak különbözetéből visszafizetheti, vagy elfogadható szintre csökkentheti tartozását.