Hivatalos búcsú a recessziótól
A május közepén közölt előzetes adatokon nem változtatott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), vagyis az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest 0,9 százalékos visszaesést mutattak ki, jóllehet naptárhatással és szezonálisan kiigazítva a zsugorodás mértéke jóval szerényebb, csupán 0,3 százalékos. A tavalyi záró negyedévhez képest a hazai össztermék bővülése 0,7 százalékos volt, s a pozitív adat egyben azt is jelzi, hogy véget ért a négy egymást követő negyedévben tapasztalt folyamatos lejtmenet.
Jó esetben már mind a negyedéves, mind az éves összehasonlítású adat pozitív előjelű lehet a második negyedévtől, iga, 2013-at ezzel együtt sem jellemezheti egyszázalékosnál nagyobb növekedés – ebben gyakorlatilag minden elemző egyetért, a legvalószínűbb forgatókönyv 0,2-0,5 százalék közötti GDP-gyarapodással számol, de vannak még recessziós várakozások is, igaz, ezek száma egyre kevesebb. A kormány az áprilisban aktualizált konvergenciaprogramban 0,9 százalékról 0,7 százalékosra vette vissza az idei növekedési prognózisát, ám sokak szerint ez is irreálisan magas szám.
Nagy kérdés, hogyan teljesít a mezőgazdaság, amelyre az első negyedévben nem lehetett panasz, hiszen az előző évi alacsony bázist követően 12,3 százalékkal növekedett a kibocsátása. Intő jel azonban, hogy az ipar hozzáadott értéke 3,2, ezen belül a feldolgozóiparé 2,5 százalékkal csökkent. A feldolgozóiparon belül a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása területén volt a legnagyobb a visszaesés, melyet elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenése okozott, amelynek következtében gyárbezárásokra, kapacitásleépítésekre is sor került tavaly.
Az elmúlt negyedévekhez hasonlóan jelentős termelésbővülés volt a járműgyártás terén, melynek hajtóereje kizárólag az exportértékesítés volt. Az építőipar teljesítménye 4,2 százalékkal nőtt, ezen belül az épületek és az egyéb építmények építése egyaránt növekedett. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 1,1 százalékkal csökkent, ezen belül a kereskedelem teljesítménye mérséklődött, míg a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágé növekedett a szálláshelyek vendégforgalmának bővülése következtében. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 0,4 százalékkal nőtt elsősorban bázishatás eredményeként. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke lényegében stagnált.
A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 1,3 százalékkal csökkent. A vállalati és a lakossági hitelezésben ez a negyedév sem hozott áttörést, a bankok új hitelkihelyezése érdemben nem tudott emelkedni. A biztosítási tevékenység hozzáadott értékének visszaesését mind az élet-, mind a nem életbiztosítási szerződések számának folytatódó csökkenése okozta.
A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása 2013 első negyedévében 1,2 százalékkal csökkent. Ezen belül a háztartások fogyasztási kiadása 0,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől – áll a KSH jelentésében.
A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 3,6 százalékkal, míg a közösségi fogyasztás 2,6 százalékkal visszaesett. Ezen folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 1,4 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához képest.
A beruházások visszaesése – a korábbi negyedévihez hasonló ütemű – 5,6 százalékos volt. Az építési beruházások továbbra is jelentős mértékben elmaradtak az egy évvel korábbitól, miközben a gép- és berendezés-beruházások emelkedtek. Az ágazatokat tekintve a feldolgozóipar beruházásai – több mint két és fél évnyi emelkedés után – jelentősen csökkentek. A nagy súlyt képviselő ipari alágak közül a bázishatás miatt a járműgyártásban és a gyógyszeriparban jelentősen visszaestek a beruházások.
