Hitelesnek állt a világ 2015-ben

Az év legmeghatározóbb eseménye kétségtelenül a devizaalapú hitelek eltűnése volt. Hosszú ígérgetés és gyötrődés után 2014 végén először arról határozott az Országgyűlés, hogy adott árfolyamon rögzítik a hiteleket. A svájcifrank-alapú szerződések esetében 256,5, az euróalapúak esetében pedig 309 forint lett a fixált árfolyam, januártól pedig a forintosítás bevezetésének köszönhetően már minden érintett pontosan ugyanakkora összeget törleszthetett havonta.

Ezzel együtt megkezdődött a bankok elszámoltatása is, vagyis minden pénzintézetnek újra kellett kalkulálni a forint- és devizaalapú hiteleket, és visszautalni az ügyfeleknek a tisztességtelenül felszámolt kamatokat és költségeket. Az intézkedések összesen mintegy ezermilliárd forintba kerültek a bankszektornak.

Bár mindez kétségkívül jelentős könnyebbség volt az adósoknak, azt is hozzá kell tenni: nagyjából 70-80 ezer hitel így sem lesz fenntarthatóan törleszthető. A devizaalapú hiteleket érintő intézkedések a végtörlesztéssel kezdve az árfolyamgáton át a kedvezményes hitelkiváltásig voltaképpen az egyébként tűrhető anyagi körülmények között élők számára jelentettek alternatívát. A nagy bajban lévő ügyfeleken ezek az intézkedések sokat nem segítettek, hiszen minden szerződés azon alapult, hogy az ügyfél fizeti a hitelét. Aki ezt nem tudta megtenni, legfeljebb a Nemzeti Eszközkezelőben vagy az ócsai lakópark kétes sikeré­ben bízhatott.

Rövid az emlékezet

A hitelkiváltás már korántsem volt annyira sikeres, mint az elszámoltatás és a forintosítás, pedig rendkívül jó feltételek mellett lehetett átkonvertálni a meglévő, sok esetben rossz kondíciójú hiteleket. A bankok persze elsősorban a jó ügyfeleket szerették volna megcsípni, ezért nem küzdöttek az ingatlan értékéhez mérve irreálisan magas arányú hitelek átvételéért. Az adósok pedig gyakorta nem akarták végigküzdeni a több hónapos ügyintézést – pedig a végeredmény akár tízezer forinttal alacsonyabb törlesztőrészlet is lehetett.

Az árfolyam elszállásával sokan megégették magukat – a tíz évvel ezelőtti 150-160 forintos svájci frank ma már a múlté, a forint 290 körülire gyengült –, ám úgy tűnik, az emberek többsége mostanra túltette magát ezen. Erre lehet legalábbis következtetni abból, hogy ismét nő a hitelezési kedv – ezúttal azonban a forinthitelek népszerűek. Mindez nem csoda: történelmi mélyponton van az alapkamat, szinte fillérekért lehet hitelhez jutni, ami persze előrevetít egy esetleges újabb hitelkatasztrófát, hiszen a kamatok emelkedésével a törlesztők ugyanúgy megugranak majd, mint a gazdasági válság során. Azokat pedig ugyanolyan nehéz lesz kitermelni.

 

A magyarországi gazdaság problémáiról többcikkes összeállítást készítettünk, amelyet a „2015 a gazdaságban” címkére kattintva érhetnek el.
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.