A kormány pénteken benyújtotta a parlamentnek az árfolyamgát megújítását szolgáló törvényjavaslatot. A rendszer a beharangozottaknak megfelelően változik: a devizaalapú lakáshitelesek havi törlesztőrészletét minimum három, maximum öt évig, de legkésőbb 2017 közepéig rögzített árfolyamon számítják ki. Svájci frank alapú kölcsön esetében 180-as, euróban és japán jenben jegyzett hitelnél pedig 250, illetve 2,5 forintos árfolyamon.

A rögzített és a valódi, piaci árfolyam eltéréséből adódó különbözetből a törlesztés kamatrészét az állam és a bank állja, míg a tőkerész egy gyűjtőszámlára kerül, s a rögzítés kifutása után, az eredeti hitellel együtt kell visszafizetni – kamatostul. A törvény április elsején lép hatályba, vagyis az ügyfelek akkortól igényelhetik törlesztőrészletük fixálását bankjuktól, akiknek a jogszabály szerint mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a hozzájuk fordulókkal hatvan napon belül megkössék a gyűjtőszámlához szükséges szerződést.

Az ígéreteknek megfelelően az árfolyamgátat igényelhetik bankjuknál azok is, akik nem hitelből, hanem pénzügyi lízingszerződés keretében vették lakásukat. Azokra viszont nem terjesztik ki a rendszert, akik devizában törlesztenek (bár a végtörlesztők körét tavaly ősszel a lízingesek mellett velük is bővítették), igaz, esetükben nehéz lenne értelmezni az árfolyam-különbözetet.

A korábbi közléseknek megfelelően csak azok a közalkalmazottak és köztisztviselők kaphatnak plusz kedvezményeket, akik tavaly év végéig jelezték bankjuknak végtörlesztési szándékukat, és erről tájékoztatták munkáltatójukat is. (Ez nagyjából hetvenezer embert jelent.) Az egyszeri támogatásra azonban csak azok lesznek jogosultak, akik legkésőbb július elsejéig megkötik a gyűjtőszámlához szükséges szerződést, vagyis élnek az árfolyamgáttal. (Ez ugyan így logikus, de eddig ezt nem mondta ki a kormány.) Az egyszeri támogatás és a gyűjtőszámlához kapcsolódó kamattámogatás szabályait egyébként nem ebben a törvényben, hanem majd egy később meghozandó kormányhatározatban szabályozza a kabinet.

Bár a kormány most kifejezetten nem kapkodott a törvénymódosítás összeállításával, illetve benyújtásával a parlamentnek, hiszen az árfolyamgát módosításáról, annak új feltételeiről még december közepén állapodott meg a kabinet a bankokkal, a mindössze 13 paragrafust így sem sikerült hiba nélkül összerakni. A közalkalmazottnak járó támogatásokkal, illetve a törlesztőrészlet részleges elengedésével kapcsolatban a jogszabály rögzíti, hogy azok adómentesek. Csakhogy az erről szóló paragrafusban csak a „devizakölcsön” és a „hiteladós” kifejezések szerepelnek, vagyis a kabinet megfeledkezett a lakáslízingesekről, akiknek így, ha a törvényt ebben a formájában fogadnák el, személyi jövedelemadót kellene fizetniük a támogatások után.