A tavalyi választási kampánynak köszönthetően felpörgetett beruházások után hamar elült a csatazaj: 2015 első negyedévében 4,5 százalékkal estek vissza a hazai fejlesztésekre költött összegek. Mi több, a megelőző negyedévihez képest, 1,1 százalékkal mérséklődött a beruházások volumene – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Legutóbb két évvel ezelőtt volt negatív a beruházási adat. Nem véletlen, hogy a nemzetgazdasági tárcának ezúttal semmilyen hozzáfűznivalója sem volt az adatokhoz.

Az M4-es torzója. E beruházás leállítása a következő negyedéves adatot rontja majd Veres Viktor / Népszabadság

Különösen rossz hír, hogy a magyar gazdaság és az export szempontjából meghatározó feldolgozóiparban megállt a fejlődés, ehhez képest a többi ágazatban tapasztalt negatív fordulat hatása szinte elenyésző. Az uniós pénzek utolsó pillanatban történő lehívása után keletkezett űr betöltésére a Magyar Nemzeti Bank csúcsra járatott, Növekedési Hitelprogramja alkalmatlan, jóllehet lassan nincsen már olyan gazdasági cél, amire ne lehetne felhasználni az ingyenhitel forrásait. A tények viszont azt mutatják, hogy a gép- és berendezésvásárlások egy, az építési beruházások 8,9 százalékkal maradtak el az előző év azonos időszakáétól.

Rossz hír, hogy utóbbiaknál az M4-es hatása csak később jelentkezik, hiszen a Közgép és partnerei által kivitelezett építkezés „kartellgyanúval” indokolt leállítása csak március 31-én történt meg. A nagyvárosi közlekedési hálózatok fejlesztéseinek, illetve a járműparkok korszerűsítéseinek jelentős visszaesése is lefelé húzta a beruházási adatot.

Ahol még maradt el nem költött uniós pénz, ott még rátettek egy lapáttal a kivitelezők, hiszen ez év végéig le kell adniuk, és el kell fogadtatniuk a számláikat Brüsszellel, különben elúszhat a támogatás. Jellemzően ilyen terület a szennyvíztisztítás és a hulladékgazdálkodás, az építők, 28 százaléknyit tettek rá egy évvel ezelőtti teljesítményükre. A részben állami finanszírozású, pénzt nem termelő, viszont társadalmi fontosságú projekteket is kampánycélok szolgálatába állították tavaly, ezt jelzi, hogy az idei első három hónapban a humán-egészségügyi, szociális ellátás terén 29, az oktatásnál 26 százalékkal kevesebb beruházásra jutott pénz. A költségvetésből is finanszírozott projekteknél összességében tíz százalék „karcsúsítást” mutattak ki.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint törvényszerű volt a visszaesés, ennek ellenére idén a beruházások 2-3 százalékkal növekedhetnek, ám az uniós támogatások kifutása miatt jövőre negatív adatokkal kell megbarátkoznunk.