Az Energiaklub megkapta az atomerőmű tervezett bővítését megalapozó úgynevezett Teller-projekt szerződéseit - közölte a környezetvédelmi szervezet. Az állami Magyar Villamos Művek (MVM) tulajdonában lévő Paksi Atomerőmű Zrt.-t a Tolna Megyei Bíróság másodfokú - az elsőfokút felülbíráló - ítélete kötelezte a dokumentumok nyilvánosságra hozatalára.

A projekt összköltségére vonatkozó információt az ítélet ellenére sem közölte az atomerőmű a szervezettel. A megküldött szerződések értékének összesítése alapján összesen körülbelül 470 millió forintot költöttek szerződéses megbízásokra.

A dokumentumokból kiderül, hogy a lényeget érintő elemzések elkészítésén felül projektmenedzsmentre mintegy 70 millió, kommunikációs és PR-célokra 31 millió, jogi szaktanácsadásra pedig 39 millió forintot költöttek.

A szerződő partnerek között volt a Noguchi & Peters Kft. (jelenlegi nevén Noguchi Porter Novelli), az Esplanade Kft., a VEIKI Zrt., az Accenture Kft., az MVM-ERBE Zrt., a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézete, a KFKI AEKI, az ETV-Erőterv Zrt. és az ING Bank Zrt.

Az összköltség-adat kiadásának megtagadásán túl a megküldött szerződésekből egyes részleteket kitakartak, illetve a szerződések egyes mellékletei hiányoznak. Ezzel kapcsolatban további kérdésekkel fordul a szervezet az atomerőműhöz.

2007-ben a Paksi Atomerőmű és a tulajdonos Magyar Villamos Művek Zrt. elindította az úgynevezett Teller-projektet. Ennek keretében a tervezett atomerőmű-bővítés megalapozását kezdték meg. Tekintve, hogy egyes szakértői becslések szerint a tervezett bővítés 2-3 ezer milliárd forintos költségre is rúghat, az Energiaklub úgy vélte, hogy a folyamatnak alapjaitól kezdve nyilvánosnak és átláthatónak kell lennie.

Ezért, élve a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó törvény adta lehetőségével, az Energia Kontroll Program keretében 2010 júniusában a Paksi Atomerőműtől elkérte az előkészítő projekt egyes pénzügyi adatait és a keretében kötött szerződéseket. Az erőmű ekkor, arra hivatkozva, hogy nem lát el közfeladatot, megtagadta az adatok kiadását. Így az Energiaklub pert indított az adatszolgáltatást megtagadó cég ellen.

Az április 27-i jogerős ítélet elvi éllel rögzítette, hogy a MVM-en keresztül a közvetett állami tulajdonban álló erőmű „közvagyonnal gazdálkodik, ezért köteles tűrni az állampolgárok ellenőrzését”. Nem fogadta el a bíróság az alperes érvelését - mely az Energiaklub szerint teljesen ellehetetleníti az átláthatóságot -, miszerint kizárólag az állami tulajdonrész – az azt megtestesítő részvények – értékesítésével kapcsolatos információk minősülnek közérdekű adatnak.

Az elsőfokú döntéssel szemben a Tolna Megyei Bíróság rámutatott, hogy az állami vagyonnal gazdálkodó és szigorú állami ellenőrzés mellett működő atomerőmű közfeladatot lát el, ezért a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jog érvényesíthető vele szemben.

Azzal a kitétellel, hogy a nyilvánosság nem eredményezheti műszaki ismeretek és technológiai eljárások aránytalan sérelmét, ezért az ilyen jellegű bizalmas adatok kitakarásával kell eleget tenni az ítéletben foglaltaknak.

„Egyértelműen közügynek számít, hogy mennyit költ az állam az ország energiaellátásában kulcsfontosságú szerepet játszó erőműre. Az állami tulajdonú energiaszektor és különösen a fokozott biztonsági kockázatot jelentő atomenergia termelés átláthatóságához kiemelkedő közérdek fűződik” – fűzte hozzá az ítélethez Baltay Levente, a felperest képviselő Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje.

A per eredménye befolyással lehet az Energiaklub egy további, az MVM ellen folyó perére is, amelynek szintén a Paksi Atomerőmű bővítésével foglalkozó, 2009 óta futó úgynevezett Lévai-projekt hasonló adatai képezik a tárgyát.

Az MVM eddig nem reagált a közleményre. Lapunknak a témával kapcsolatos korábbi érdeklődését a cég néhány sajtóanyag elküldésével megválaszoltnak minősítette.

Paks zöldben