A vizsgált időszakban 53 ezer tonnánál több sajtot adtak el a kiskereskedelemben, a növekedés egyik fő oka, hogy a sajt beleillik az egészséges étkezésre való törekvésekbe - áll a közleményben. A Nielsen felmérése alapján a beszerzési helyek fontossága szinte változatlan: a hipermarketek a - mennyiségben mért - kiskereskedelmi forgalom 46 százalékát tették ki, mind a legutóbbi évben, mind azt megelőzően, míg a főleg szupermarketeket és diszkontokat egyesítő 401 - 2500 négyzetméteres csatorna mutatója 35-ről 36 százalékra emelkedett.

A sajt összességében 17 százalékkal lett olcsóbb egyik évről a másikra. Egy kilogramm sajt mennyiségi eladással súlyozott fogyasztói átlagára 1393 forint volt az idei március-áprilisi adatok szerint, szemben a tavalyi hasonló időszaki 1670 forinttal.
A legnagyobb, a trappista sajtot is magában foglaló "lyuk nélküli szegmens" kilogrammonként 1143 forintba került idén március-áprilisban, míg egy évvel korábban 1483 forintba. A második legkedveltebb, ömlesztett sajt mennyiségi eladással súlyozott fogyasztói átlagára 1859 forintról 1740 forintra csökkent. A legdrágább, a lágy sajt átlagára 2788 forintról 2676 forintra csökkent.

A Nieslen szerint az árakat befolyásolta az általában olcsó kereskedelmi márkák - főleg diszkontokban - növekvő aránya. Tavaly a kéthónapos periódusokban 27-30 százalék közt mozgott a piaci részesedésük az értékesített mennyiség alapján, szemben az egy évvel korábbi 26-28 százalékkal. A sajt a harmadik legnagyobb forgalmú kategória - a húskészítmények és a sör után - a Nielsen által mért 90 élelmiszer termékcsoport sorában.