Bár az uniós intézmények már megkötötték az alkut, az EU jövő évi költségvetéséről így is élénk vita bontakozott ki kedden a parlament strasbourgi ülésén, a csütörtöki végszavazás előtt. Ennek oka egyrészt az, hogy a Bizottság eredetileg 120 milliárdot irányzott elő, ám a törvényhozók 127 milliárdot javasoltak, s a kettő között kiérlelt kompromisszumot sokféleképpen értelmezték a képviselők. Növekedik például a kutatás-fejlesztésre fordítható összeg, de egyes törvényhozók az EP indítványainak mérséklését látva csökkentésről beszéltek.

A parlament részéről Surján László (Fidesz, Európai Néppárt) volt a jelentéstevő, akinek munkáját a szlovák Vladimir Manka (Smer, Európai Szocialista Párt) segítette, így a két legnagyobb frakció támogatása nyilván garantált. Surján elégedetten nyilatkozott, mondván a válság miatt is sürgető reagálás is megjelenik a számokban, a kutatástól az élethosszig tartó tanulásig. A szocialisták részéről többek között hozzászóló Herczog Edit is gratulált a jelentéstevőknek, mondván, a költségvetésben helyet kaptak szükséges energiafejlesztési tervek, valamint bekerült a mikrohitelezési csomag is.

Ám Herczog és Surján is felhívta a figyelmet rá, hogy a válság miatti többletforrás-keresés közepette a 2013-ig tartó költségvetési időszak tartalékait gyakorlatilag kimerítették, ezért is fontos lenne mielőbb túljutni a félidős felülvizsgálaton, hogy esetlegesen nagyobb mozgásteret engedjenek a tagállamok a hátralévő évekre. A feszített kereteket jól tükrözi, hogy a kötelezettségvállalás 141 milliárd euróra rúg, a képviselők ezzel előre is ütemeztek kiadásokat.

Élesen bírálta viszont a költségvetést és a büdzsé összeállításának folyamatát Bokros Lajos (MDF, Európai Konzervatívok és Reformerek), aki szerint nincs kellően alátámasztva, miért lépte túl a kiadási összeg a GNI egy százalékát. A bürokrácia működési költségei automatikusan növekednek, miközben a teljesítmény nem javul. Kitért Bokros a „szükségtelen" béremelésre is, amiért most Brüsszelben nagy harc folyik. A magyar képviselő leszögezte: az uniós alkalmazottakat nem kellene megkímélni a rendkívül súlyos válság minden hatásától, jobb lett volna, ha az érdekképviseleti szervezetek nominális csökkentést ajánlottak volna fel az uniós szolidaritás nevében, munkahelyteremtő céllal.

Az uniós büdzsé szinte mindenre többet ajánl meg, de nem kényszeríti ki a reformokat. Hozzátette: a kisméretű költségvetés nem alkalmas válságkezelésre, de jól elosztva hozzájárulhatna a versenyképesség fokozásához, ehhez persze sokkal jobban kellene mérni az elköltött pénz felhasználásának hatékonyságát.

A jövőbeli kötelezettségvállalásra jó példa a mikrohitel program, amelynek előterjesztése Göncz Kinga (MSZP, ESZP) nevéhez fűződik. A mikrohitel esélyt adhat a munkanélkülieknek az újrakezdésre, a hátrányos helyzetűek számára pedig megnyithatja az utat a vállalkozáshoz. A jövő évi büdzsébe 25 millió euró került be, de a parlament négy évre összesen százmilliót szavazott meg, 75 milliónak a forrását még meg kell találni.

A Tanács és a Bizottság eleve levett a parlament által szorgalmazott 150 millióból, s más hasonló programból akart átcsoportosítani, de a törvényhozók ezt nem fogadták el. Strasbourgi sajtótájékoztatóján Göncz Kinga azt mondta, hogy a kockázatot az EU vállalja, tehát a bankok részt vehetnek a pénz kihelyezésében, hiszen új ügyfeleket szerezhetnek a lényegében újrakezdést és vállalkozást segítő mikrohitelezés révén. A felvehető összeg legfeljebb hatmillió forint lehet, s a pályáztatás a jövő év elején indulhat.

Kemény évek előtt a görögök

A jó irányba tett lépésnek nevezte Joaquin Almunia pénzügyi biztos, hogy Papandreu görög kormányfő Athénban vázolta a deficitcsökkentési tervet, amely szerint az idei 12,7 százalékos GDP-arányos hiány 2013-ra esik a stabilitási paktumban előírt három százalék alá. (Az államadósság a GDP 135 százaléka lehet 2011-ben.) Jövőre a deficit négy százalékkal csökken, aztán évente két százalékkal, de a miniszterelnök szerint a közalkalmazottak így is reálbéremelést kapnak.

Viszont visszafogják az egyéb költekezést, bevételt növelnek és reformokba is belevágnak. A piacok kétségeiket fejezték ki a terv hitelességét illetően, s a német és a görög állampapírok hozama közötti különbség tovább emelkedett, elérte a 253 pontot. A görög államháztartás helyzete az eurózóna más gyengélkedő tagjaira is árnyékot vetett, a valutaövezetben pedig súlyos aggodalmakat keltett. A görög pénzügyminiszter Berlinben és Párizsban járt kedden, Almunia pedig jelezte: januárban várja a görög stabilitási programot, amelyből megtudhatja a drámai mértékű kiadáslefaragási kísérlet pontos részleteit.