Az alapkamat 2011. december 21-e óta változatlan, s a 7 százalékos szint csökkentésére – elemzői konszenzus szerint – csak akkor lesz mód, ha a magyar kormány megállapodásra jut a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval a számunkra nyújtandó hitelről, vagyis a biztonsági hálóról. A szavazati arányokat és az ülés jegyzőkönyvét két hét múlva publikálják, de arra Simor András jegybankelnök a 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatóján – szokás szerint – utalást tesz.

Az elemzők egyelőre sem most, sem a következő hónapokban nem látják szükségét egy esetleges újabb kamatemelésnek, erre akkor kerülhet sor, ha a görög helyzet súlyosbodik. Abban is egyetértés van közöttük, hogy a hitelezési hajlandóságot erősítő, s ezzel a beruházásokat serkentő kamatcsökkentés előfeltétele az EU/IMF hitelmegállapodás megszületése.

A szakértői vélemények a kamatvágások menetrendjében és mértékében térnek el egymástól: a konszenzus szerint biztonsági védőháló kifeszítése után az év végére 6,75 százalékra vihető le az irányadó ráta, de a legoptimistább prognózis sem számol 6,25 százalék alatti szinttel. Az alapforgatókönyv az IMF megállapodásból indul ki. Ha ez mégsem jönne létre, az alaposan felülírná a dolgokat.

A kamattartás közzététele után erősödött kissé a forint, de árfolyama az alapvetően kockázatkerülő devizapiaci befektető környezetben változatlanul gyenge szinten, a 300 forintos euró jegyzés közelében ingadozik.

Az eurót a jegybanki döntés bejelentését követően tíz perccel 298,25 forinton jegyezték a bankközi deviza kereskedelemben, szemben az előzőleg tartott 298,60 forint körüli szinttel. Hétfőn este 299,10 forinton állt az árfolyam.

Elemzők szerint a várt fejlemények történtek azzal, hogy nem nyúltak az alapkamathoz. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője hangsúlyozta, hogy miközben a reálgazdasági folyamatok (GDP, fogyasztás, beruházások) alakulása kamatcsökkentést indokolhatna, az elmúlt hetekben fokozódó stabilitási és inflációs kockázatok nem adnak lehetőséget kamatcsökkentésre. A hazai gazdaság sérülékenységét igen jól tükrözte, hogy az európai adósságválság újabb hullámainak hatására a forint meredeken gyengült, a kockázati prémiumok és az állampapírhozamok szignifikánsan emelkedtek.

A legújabb adótervek nem teszik lehetővé, hogy jövőre a 3 százalékos inflációs cél teljesüljön – noha a belső kereslet hiányában a jegybank elvileg áttekinthet az adóemelések okozta egyszeri inflációs tényezőkön. Ő is kiemelte, hogy az IMF tárgyalások lezárása stabilizálhatja a forint árfolyamát, illetve jelentősen csökkenheti az állampapírhozamokat és a kockázati felárakat, így annak lezárását követően kerülhet csak sor a kamatok csökkentésére, azonban ahhoz az is szükséges, hogy a forint erősödése a középtávú inflációs kilátásokat is érdemben javítsa.

A Takarékbanknál az év végére 6,50-6,75 százalékos alapkamatra számítunk, ami jövő év végére fokozatosan 6 százalékra csökkenhet.