A kihallgatáson a MOL-vezér elmondta, hogy nagyon nehezen tudott közvetlen kapcsolatot kiépíteni Ivo Sanader akkori horvát kormányfővel. A MOL egy lobbistát keresett az akkor regnáló horvát kormányhoz, és Wim Van Velzen, az Európai Néppárt egykori alelnöke volt az, aki tanácsadóként mindezt el tudta érni.

Ivo Sanader

Wim Van Velzen ugyanis Sanader tanácsadójaként is ténykedett. 2004-ben sikerült az első találkozót összehozni Hernádi és Sanader között, ugyanis az akkori horvát miniszterelnök az összes korábbi megkeresést következetesen elutasította.

Az első megbeszélés meglehetősen rideg légkörben zajlott. Sanader a MOL előretörését az INA-ban kormánya mozgásterének korlátozásaként élte meg és egyáltalán nem volt nyitott a MOL többségi részesedésszerzésében az INA-ban, viszont Sanader kormányának jól jött a további INA tulajdonrész értékesítés a horvát függetlenségi háború veteránalapjának feltöltéséhez, hiszen a háborús veteránok rokkantnyugdíját és egyéb járandóságát a horvát kormánynak stratégiai szempontból is mindenképp folyamatosan ki kellett fizetnie.

Hernádi az ügyészek kérdésére azt is elmondta, hogy Sanader lemondását követően is találkoztak, utoljára 2010-ben. Ekkor már Sanader kereste a kapcsolatot, ugyanis tanácsadással kezdett foglalkozni, azonban közte és a MOL között soha sem jött létre semmilyen szerződéses kapcsolat.