– Sok ország miniszterével, miniszterelnökével sokat szoktam beszélgetni, így Németh Lászlónéval is gyakran egyeztetek. Hogy miről és mikor, az hadd maradjon a kettőnk titka - fogalmazott Hernádi Zsolt. A Mol elnök-vezérigazgatója ezt egy újságírói kérdésre válaszolta annak kapcsán, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter nemrég kifogásolta a Molnak az Együtt-2014 nevű ellenzéki mozgalomhoz kötődő Haza és Haladás Alapítvány számára nyújtott 15 millió forintos támogatást, és emiatt egyeztetéseket kezdeményezett.

Hernádi Zsolt az ügy kapcsán kifejtette: a Mol társadalmi felelősségvállalási költségvetése évi hárommilliárd forint. Ennek kétharmada klasszikus szponzoráció, amelynél meghatározott szerződéses keretek között rendszerint megjelenik a cég logója is. Egyharmada pedig - és ide sorolható a szóban forgó támogatás is -, amikor egyes országokban olyan társadalmi mozgalmakhoz, alapítványokhoz, aktivitáshoz, beszélgetésekhez nyújtanak segítséget, amelyek a társadalomban hasznosak lehetnek.

Ezekről a Mol nem szokott nyilatkozni, neve külön nem jelenik meg. Mecenatúra esetén a Mol hoz egy döntést, és az ügyhöz való későbbi hozzáállását az határozza meg, hogy a támogatás miképp éri el a Mol által neki tulajdonított célt - foglalható össze az elnök-vezérigazgató ezzel kapcsolatos véleménye.

Lapunk kérdésére, hogy a miniszterrel "érintettként" (az elnök-vezérigazgató szóhasználatában: stakeholderként) avagy a 24,6 százalékos állami részvényes (shareholder) képviselőjeként tárgyal, határozottan leszögezte, hogy a mindenkori kormányok képviselőivel a Mol üzleti környezetének meghatározó szereplőiként tartják a kapcsolatot, vagyis nem részvényesként, hanem érintettként. Ezt akkor is megtették, amikor a magyar államnak egyetlen Mol-részvénye volt. Az állammal, mint tulajdonossal azért nem tárgyalhatnak külön, mert nem tehetnek különbséget részvényeseik között - tette hozzá.

Mindazonáltal az ügy mélyreható törést nem okozhatott az állam és a Mol vezetése között, hiszen a közgyűlésen a megjelent részvényesek 99,5 százaléka 2018-ig meghosszabbította Hernádi Zsolt igazgatósági mandátumát.

Az elnök-vezérigazgató egyébként sajtótájékoztatóján főként a vállalatirányítás fokozódó nemzetköziesedését, illetve a helyi döntések önállósodását hangsúlyozta. A cég nyereségének fele külföldi tevékenységből, háromnegyede a kitermelésből származik. Mindazonáltal kérdésünkre kitért belföldi fejlesztési terveikre is.

Tavaly a csoport 152 milliárdos nyereséget ért el. Ez alig marad el az azt megelőző év eredményétől. Ebből a tulajdonosok a tavalyihoz hasonló, 46 milliárd forint osztalékot kapnak. (A 24,6 százalékban tulajdonos magyar államnak tehát körülbelül 11,5 milliárd forint jut.) Tavaly a 154 milliárdos 2011-es nyereség után 45 milliárd forintot fizetett ki a részvényeseknek a Mol.

Molnár József vezérigazgató előadása szerint bonyolult, kiszámíthatatlan, vegyes hatású nemzetközi környezetben sikerült pozícióikat megtartani. Az üzemanyag-kereslet csökken, ugyanakkor dízelfinomítókból még mindig hiány mutatkozik. Továbbra is elsősorban a kitermelésre szeretnének összpontosítani: rövid távú céljuk az - elsősorban magyar és horvát - termelés-visszaesés évi ötszázalékos ütemének mérséklése.

Ezért különösen nagy érvágás számukra az irányításuk alá tartozó horvát INA szíriai kitermelő vállalatának a közel-keleti államban dúló belviszályra visszavezethető kiesése. Az emelkedést főleg a távolabbi - elsősorban észak-iraki (kurdisztáni), oroszországi és kazahsztáni - mezőik 2015-től várható felfutásától remélik. A csoport tavaly közel 300 milliárd forintot ruházott be.

Finomítási-értékesítési üzletágukban elsősorban a fokozatos fejlődésre, illetve a további, több százmillió dolláros kiadáscsökkentésre összpontosítanak. Információink szerint ennek keretében tavaly mintegy 700 fővel csökkent a Mol 5500-as magyarországi létszáma. (A legnagyobb, mintegy 10 százalékos leépítés a körülbelül kétezer főt foglalkoztató százhalombattai finomítónál történt.)

A közgyűlésen többek között jelen volt Csányi Sándor alelnök, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, az igazgatóságban ülő Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, illetve kisrészvényesként mások mellett megjelent Holoda Attila, a Mol korábbi eurázsiai kutatás-termelési igazgatója is, aki a múlt év végén három hónapig energetikai helyettes államtitkári posztot töltött be.