Hernádi-vádemelés: a Mol a sajtóból értesült
Az olajtársaság egyúttal arra hívta fel mindenki figyelmét, hogy "az ártatlanság vélelmét tartsa tiszteletben, és vegye figyelembe az ügy politikai természetét is, melybe a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója pozíciójából adódóan került bele."
A horvát korrupció- és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) hétfőn közölte a honlapján, hogy vádat emelt Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen a zágrábi megyei bíróságon.
A vádemelésre az USKOK vizsgálata után került sor. Hernádit azzal vádolják, hogy 2009-ben lehetővé tette és megszervezte kenőpénz átadását Ivo Sanader volt horvát miniszterelnöknek.
Az USKOK azzal vádolja Hérnádi Zsoltot, hogy 10 millió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanadernek, hogy a Mol megszerezhesse az irányítói jogokat az INA-ban, illetve azért, hogy a veszteséges gázüzletágat válasszák le a cégről, és azt a horvát állam vegye át.
Ivo Sanader, hivatali tekintélyével visszaélve, a megegyezés alapján a Horvát Köztársaságra hátrányos szerződést kötött - áll az USKOK indoklásában. Hernádi Zsolt horvát ügyvédjén keresztül, ténybeli tévedésekre és eljárásjogi hibákra hivatkozva, fellebbezést nyújtott be a letartóztatását elrendelő végzés ellen, de ezt a horvát bíróság visszautasította. A horvát legfelsőbb bíróság hétfőn kezdte meg Ivo Sanader volt miniszterelnök perének fellebbviteli tárgyalását a Hypo Bank- és a Mol-INA-ügyek egyesített perében - jelentette hétfőn a horvát köztelevízió (HRT).
A Mol Nyrt. számos alkalommal visszautasította a Sanader-ítéletben elhangzottakat, és közölte: soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze a horvát INA-ban az irányítási jogokat.
Jogi szakértőktől az ügy kapcsán megtudtuk: a Hernádi Zsolt elleni európai elfogatóparancsot, illetve Interpol-körözést a horvát ügyészség gyanúja alapján adták ki. Ezek a megkeresések a magyar hatóságoknál landoltak, amelyek arra hivatkozva, hogy saját hatáskörben már tisztázták Hernádit, nem teljesítették azokat. Maga Hernádi máig egyetlen idézést sem kapott a horvátoktól a lakcímére. A körözést Hernádi ügyvédei közbenjárására az Interpolnál most felülvizsgálják, így az elnök-vezérigazgató jelenleg nem szerepel a nemzetközi bűnügyi szervezet körözési listáján.
A Hernádi elleni vádemelést a horvát igazságszolgáltatás furamód Sanaderétől elválasztva kezeli. Sanadert csúszópénz elfogadásáért úgy ítélték első fokon tíz év börtönre, hogy a csúszópénz átadásáért senkit sem ítéltek el. Mindazonáltal sokak szerint nem véletlen, hogy a Hernádi elleni vádemelést Sanader ügyének másodfokú tárgyalására időzítették. A magyar fél ismereteink szerint most tanulmányozza a vádindítványt. De Hernádi továbbra sem megy se Horvátországba, mint ahogy a biztonság kedvéért egyáltalán nem utazik az országhatáron túlra.
A vádindítvány abból a szempontból is érdekes, hogy hasonló - pontosabban azonos - vádak alapján Magyarországon is zajlik eljárás Hernádi ellen. A pert volt jogi igazgatója indította ellene, aki - elmondása szerint - részvényesként jelentős árfolyamveszteséget volt kénytelen elszenvedni a Hernádi elleni horvát vádak miatt. Érveik szerint a felperes rendelkezik minden, Hernádi elleni bizonyítékkal, hisz az USKOK vádjai, bizonyítékai megjelentek a sajtóban. Ezen kívül a bíróság megismerhette a magyar ügyészségnek megküldött horvát anyagot - amit tehát a magyar szerv nem minősített elegendőnek egy gyanúsításhoz -, a magyar ügyészség önálló, Hernádit tisztázó nyomozásának anyagát, sőt bekérték a magyar eljáráshoz az USKOK bizonyítékait is. Ha ezek után a magyar bíróság netán felmentené Hernádit, úgy vélik, a nemzetközi jog alapján ez már kötné a horvát bíróságot is. Habár nem biztos, hogy a horvát igazságszolgáltatás pontosan osztja ezt a gondolatmenetet, Hernádi esetleges magyarországi felmentése kétségkívül bonyolítaná a horvátok dolgát.
