Mérsékelten, de optimisták a Magyarországon működő nagyvállalatok – derül ki a K&H Bank és a GfK Hungária Piackutató a kétmilliárd forint feletti éves árbevételű cégeket szondázó felméréséből. A következő egy évre előre tekintve ugyanakkor saját lehetőségeiket pozitívabbnak értékelik, mint a makrokörnyezet változásait.

A vállalat jövőjére vonatkozó pozitív várakozások leginkább annak köszönhetőek, hogy a következő egy évben enyhén növekvő árbevétellel és nyereséggel kalkulálnak. A nagyvállalatok fele árbevétel emelkedéssel számol a következő 12 hónapban, tízből négyen stagnálást várnak, és csupán minden tizedik cég számol azzal, hogy csökkeni fognak bevételei.

A nyereségvárakozásokat tekintve a szektor átlagosan 2,4 százalékos növekedést vár. Kevésbé kedvező hír, hogy csak minden ötödik nagyvállalat tervez munkaerő-felvételt, miközben háromnegyedük nem tervezi változtatni dolgozói állományának létszámát.

A fejlesztéseket tekintve közel minden harmadik nagyvállalat beruházásai bővülésével számol. Ez gyakorlatilag a jelenlegi szintnek felel meg, tehát nem várható a beruházások ugrásszerű bővülése. Földrajzilag a nyugat-magyarországi cégek tűnnek a legaktívabbnak a várható fejlesztésekben. A megvalósítandó beruházásoknál leginkább kapacitásbővítésben és technológiafejlesztésben gondolkodnak a vállalatok.

A finanszírozást ugyanakkor döntően belső forrásból tervezik megoldani, a hitelezés nagyarányú élénkülése így továbbra sem várható. Kivételt ez alól az MNB növekedési hitelprogramja jelent, mivel a kedvező kamatozás miatt közel minden hatodik cég érdeklődik a program második szakaszában elérhető kedvezményes forrás iránt.

A hitelprogram második szakaszában még hangsúlyosabb az új, elsősorban beruházásra fordítandó hitelek szerepe: május végéig az új szerződések összege közel 175 milliárd forintot tett ki, aminek nagy részét, mintegy 132 milliárd forintot új beruházási hitelként helyeztek ki a bankok – mondja Peter Roebben, a K&H vállalati üzletág vezetője.

A hazai makrogazdasági környezet változásával kapcsolatban kevésbé optimisták a cégek. A vállalati döntéshozók elmondása alapján az eredményességre leginkább a beszállítói árak, a közterhek, a jogszabályi környezet alakulása és a hazai kereslet változása van hatással, miközben a forint árfolyamváltozása nem érinti jelentősen a vállalatokat.

A hazai GDP közel felét nyújtó és a munkavállalók mintegy harmadát foglalkoztató nagyvállalatok az éves ipari termelés több mint 70 százalékát, míg az exportértékesítés 80 százalékát adják. Emellett nem elhanyagolható a hazai kutatás-fejlesztésben (K+F) betöltött szerepük sem, hiszen a szektor közel 70 százaléka folytat ilyen jellegű tevékenységet, miközben a teljes nyereségorientált szektor K+F ráfordításainak több mint felét a nagyvállalatok adják.