A Kopint konjunktúrakutató vezérigazgatója, Palócz Éva jellemezte ekként kedden a magyar gazdaság helyzetét. Az intézet munkatársai által készített új előrejelzés már arra számít, hogy idén 3,5 százalékra gyorsulhat a növekedés irama – júliusban még három százalékot gondoltak –, az első két negyedévi és a júliusi adatok alapján ugyanis csak akkor lassulhatna három százalék alá az ütem, ha a második félévben zsugorodna a gazdaság, s ez az eshetőség jelenleg kizárható.

De már a 3,5 százalék is utal azonban némi fékeződésre a második félévben, s jövőre érdemben lassít a gazdaság, 2,7 százalékra. Az idei eredmény kiugrónak látszik, de a jövő évi már inkább belesimul a közép-európai térség szintén dinamikusan bővülő teljesítményébe. A Kopint prognózisa mindkét évre derűlátóbb a GKI hétfőn bemutatott előrejelzésénél.

A beruházás és a fogyasztás húzta a gazdaságot ebben az évben, s minthogy emiatt a behozatal is élénkült, az export korábbi ösztönző ereje eltűnt. A beruházásokon belül az autóipar tüntette ki magát, miközben a múlt év utolsó negyedéhez képest az uniós pénzekből táplálkozó állami beruházások szerényebb ütemben bővültek. A beruházások így sem érték még el a 2005-ös szintet. A ráta, amely az utóbbi években aggasztóan alacsony szintre, 16 százalékra esett vissza, most 19 százalékos.

A prognózis bemutatóján a kutatók még nem reagálhattak érdemben Varga Mihály gazdasági miniszter nyilatkozatára, de elemzésükben kitérnek a büdzsé helyzetére: a hiány mértéke uniós összevetésben nem tekinthető kiugróan kedvezőnek. Sőt, a költségvetési gazdálkodás inkább expanzívnak mondható. A pénzforgalmi hiány meghaladja az eredményszemléletűt, az állami részesedésvásárlások és kötelezettségvállalások, vagyis az állam növekvő gazdasági szerepe miatt. Ez emeli a költségvetés finanszírozási szükségletét is.

S bár az előrejelzés szerint a GDP-arányos deficit 2,9 százalék marad idén és jövőre is, vagyis éppen az uniós felső határ alatt reked, ez nem elegendő az államadósság nyolcvan százalék körüli arányának mérsékléséhez. Emiatt is nem meglepő, írják a Kopint kutatói, hogy a „Standard and Poor's hitelminősítő nem javította befektetési kategóriájúra a magyar államadósság minősítését.”

Ezt tükrözik egyébként az állampapír-hozamok is, amelyek érdemben csökkentek, de valamennyi kelet-közép-európai uniós tagállam hosszú hozama alacsonyabb a magyarnál. A forint továbbra is a térség legrosszabbul teljesítő devizája. A prognózishoz fűzött elemzés leszögezi: „a jegybank a radikális alapkamat-csökkentéssel nemzetközileg versenyképtelenné tette a rövid távú forintbefektetéseket, a hosszabb lejáratú magyar kötvények pedig viszonylag kockázatosak.”