Bercsi Gábor a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában elmondta, több mint száz erőművet és mintegy 1000-1500 megawattnyi kapacitást érint a kormány új rendelete. A szakember szerint a kisebb erőművek nem tudnak majd a szabad piacon érvényesülni, s kénytelenek lesznek leállni.

Az elnök úgy véli, a legnagyobb baj, hogy a földgáz ára az unióban az egyik legmagasabb, míg a villamos energia ára követi az uniós tendenciákat és olcsónak számít. Drága gázból olcsó áramot pedig elég nehéz előállítani. Ráadásul, ha a gazdaság beindul, akkor a villamosenergia -fogyasztás növekedni fog, ehhez pedig kapacitásra lesz szükség. Hozzátette, a nyár közeledtével a klímaberendezések működtetése is elkezdődik, s a gépek csúcsra járatása miatt a nyári időszakban már több villamosenergia fogy, mint télen.

A kormány azzal indokolta a döntést, hogy olyan új támogatási rendszert akarnak kialakítani, amely segíti az energiapolitika megvalósítását és előnyös a végfelhasználóknak is.

A kapcsoltan termelt villamos energia a távhővel együtt előállított áram. A jogalkotó a kapcsoltan termelő erőműveket azért vette be korábban a kát-rendszerbe, hogy "kordában lehessen tartani" a távhőárakat, amit viszont azért kell támogatni, mert ez takarékosabb energiafelhasználást jelent a földgáz tüzeléshez képest. A kapcsolt termelésű távhőszolgáltatás több mint 600 ezer háztartást, mintegy kétmillió embert érint.

A fejlesztési miniszter korábban azzal indokolta a kötelező átvételi (kát) rendszer átalakításának szükségességét, hogy azok, akiknek a befektetése már megtérült tovább már ne "szivattyúzzák ki" a támogatást a rendszerből. A kát-rendszer, amiben a végfelhasználó fizeti meg a támogatást alkalmatlan a hosszú távú energiastratégia elképzeléseinek támogatására.