– Tegnap kaptam meg a csekkeket, a házunk után 55 ezret, a garázs után pedig 15 ezer forintot kell fizetnünk az eddigi helyi adók felett – újságolta egy főváros környéki település 110 négyzetméteres családi házban élő lakója. Az Atv.hu cikke szerint hozzátehetjük: még szerencséje is volt, hogy az önkormányzatuk nem vetette ki az ebadót –január 1-től ugyanis erre is van lehetőség.

A kommunális adónak hívott ingatlanadót és az építményadót 1991-től vethetik ki az önkormányzatok, ám sok önkormányzat a központi források apadása miatt csak most kényszerül ezek kivetésére. A fővárosban a zuglóiaknak ettől az évtől kezdve például legalább 12 ezer forintot kell fizetniük ingatlanjuk után évenként, de 80 négyzetméter felett az összeg már 25 ezer forintra nő. Óbudán 25 ezer forint ez az adónem, de akik saját ingatlanukban laknak, mentességet élveznek.

Vidéken szintén több helyen éltek ezzel a lehetőséggel az önkormányzatok, ám pontos számot központi összesítés hiányában nem lehet mondani. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a teljesen újnak számító ebadó kivetésével kevés önkormányzat élt eddig.

– Mi semmilyen új adót nem vetünk ki, mert a település így is, úgy is fejre fog állni, akkor meg miért vegyünk ki még több pénzt az emberek zsebéből – fogalmazott neve elhallgatását kérve egy kis-közepes méretű település polgármestere. Mint mondta, a stabilitási törvény értelmében csak likvid működési hitelt vehet fel az idei évtől az önkormányzat, amit az év végéig vissza kell fizetni. (Ezen kíván változtatni egy módosító indítvánnyal Kósa Lajos debreceni polgármester.)

– Mi minden évben 320 milliós működési hitellel tudtunk működni. Ha ezt a 320 milliót most vissza kellene fizetni, akkor az összes nem kötelező feladatot meg kellene szüntetni a nyugdíjasklubtól a könyvtáron át a gimnáziumig –magyarázta a civil színekben tevékenykedő városvezető, aki szerint fideszes polgármestertársai is elképedtek, amikor tudatosult bennük, hogy ilyen feltételek mellett kell összeállítaniuk a költségvetést.