Június végére 52,8 milliárd forintra duzzadt az Egészségbiztosítási Alap deficitje, vagyis majdnem hatszor akkora, mint a 2009 egészére elfogadott módosított előirányzat – derül ki a friss költségvetési adatokból. Az éves tervnél még a júniusi, egy havi hiány is nagyobb lett: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kimutatása szerint 11 milliárd forint bevétellel nem fedezett kiadást kell más forrásból (költségvetésből, adósságból) finanszírozni az egészségügyben.

A következő hónapok nem sok jót ígérnek, bár a várható folyamatokról mind a Pénzügyminisztérium, mind az OEP hallgat. Utóbbi például már közzé sem tette írásos értékelését az alap júniusi helyzetéről, pedig a korábbi hónapokban még tételenként elemezték a gazdálkodást. A szaktárca pedig az Egészségügyi Minisztériumhoz irányítja felvilágosításért az érdeklődő újságírókat, mint tette azt hétfői sajtótájékoztatóján Katona Tamás államtitkár – aki egyébként teljesíthetőnek látja az alap második félévi finanszírozását, bár ennek forrását nem kívánta megjelölni.

Pedig az alap működésének egyik kritikus pontja a járulékbevételek alakulása. Az első félévben befolyt 485,6 milliárd forint bő 36 milliárddal marad el az időarányos előirányzattól (amennyinek a havi, egyenletes eloszlást feltételezve kellene beérkezni a hatodik hónap végéig), és a java még csak most jön: a tb-járulékot öt százalékponttal nyesték vissza júliustól (a minimálbér kétszereséig terjedő jövedelmeknél), ami tovább apasztja a bevételeket.

Kormányzati értékelésekben elsősorban a munkaerőpiaci folyamatokra hivatkoznak: több embert bocsátottak el állásukból, mint amennyit figyelembe vettek a bevételek tervezésekor. A KSH statisztikáit böngészve azonban úgy tűnik, nem feltétlenül a versenyszférában, hanem – az államapparátus számára jobban áttekinthető – költségvetési intézményeknél kell keresni a megoldást. Való igaz, a munkanélküliség nagyobb mértékben bővült az év eddigi szakaszában, mint azt a kormány várta: 8 százalék helyett a háromhavi átlagok rendre 9 százalék felett mozognak.

Ez pedig kizárólag a cégeknél csapódik le. Tavaly és idén április között a versenyszektorban foglalkoztatottak 1,977 millióról 1,830 millióra fogytak, miközben a költségvetési finanszírozású körben 729 ezerről 733,6 ezerre bővült az állásban lévők száma.

A béradatok viszont arról árulkodnak, hogy nem a versenyszférában adott fizetések utáni járulékok hiányoznak elsősorban a kasszából. A cégeknél kapott átlagos bruttó fizetések a felső határát súrolják az Országos Érdekegyeztető Tanácsban tavaly elfogadott bruttó 3-5 százalékos keresetemelési sávnak. A költségvetési körben viszont 7,5 százalékkal csökkentek a bérek – így adódik a január és április közti 1,1 százalékos emelkedés a nemzetgazdaságban, ami valóban elmarad a kormány számításaitól. (A nettó keresetek ugyanebben az időszakban 0,8 százalékkal bővültek, a költségvetési törvényben 1,6 százalék szerepel.)

A vártnál rosszabb munkaerőpiaci helyzetben éri tehát az egészségügyet a járulékcsökkentés, amit megfejel, hogy – elemzők szerint – a gazdasági visszaesés mélypontja a korábban várt első negyedév helyett a harmadik negyedévben jöhet el – vagyis a neheze még hátravan.

Jelen állás szerint egy-másfél havi járulékbevétel hiányzik a kasszából, ez nagyjából 75-80 milliárd forintot tesz ki – ennyivel maradhatnak el a járulékbevételek a tervezettől. A kérdés az, hogy képesek lesznek-e ellensúlyozni az elbocsátások folytatódását (a recesszió kitolódása miatt) a második félévben, az év végi extra kifizetések (prémiumok, jutalmak), illetve a járulékkulcs csökkentés mennyire tompítja a leépítések negatív hatását. A kormány abban bízik, hogy a munkaadók – ha nem is bővítik a létszámot – legalább megtartják a dolgozóikat.