Eddig 68 víziközmű-szolgáltató működési engedélykérelme érkezett meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH) – tájékoztatott a hatóság. A szolgáltatók 2013. május 31-ig adhatták be a dokumentumokat; néhány, pénteken postára adott anyagot még várnak. A MEKH ötfős tanácsai hat hónap alatt vizsgálják meg, a kérelmező alkalmas-e a szolgáltatás folyamatos, hatékony és magas színvonalú ellátására. A cégeket ezután is a MEKH ellenőrzi és háromévente felülvizsgálja az engedélyeket.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény megszületése előtt a víziközműszektort szabályozatlanság és átláthatatlan működési viszonyok jellemezték – vélekedik a hivatal (a kormánykommunikációval egybecsengő módon). Közel 400 víziközmű-szolgáltató különböző színvonalon és eltérő díjakkal látta el a feladatát.

A benyújtott kérelmek alapján a fogyasztókat mostantól hatodannyi cég látja el, mint eddig. Ebben a törvényhozó helyes elképzeléseit látják bizonyítottnak, amennyiben kevesebb szereplővel egységes, szabályozott piac jön létre. (A díjak ugyanakkor továbbra sem egységesek.)

Szakértők szerint az összevonási szándék leginkább az úgynevezett közműadó idei kivetésével vált feszítővé. A sarcot ugyanis az üzemeltetett vezetékek métere után kell az államkasszába fizetni. Míg a nagy népsűrűségű területeken ez kevésbé okoz gondot, a kisebb, szórt településeken, ahol egységnyi vezetékre jóval kevesebb fogyasztás és így bevétel jut, a döntés – összeolvadás híján – a kis önkormányzati vízellátókat csődbe döntötte volna.