Az adót 2010-ben vezették be, s egy pillanatig sem volt az AB kedvére való. Szinte azonnal vissza is dobta, amire az volt a kormányzati válasz, hogy szűkítette a testület jogköreit. Ezután a strasbourgi bíróság is kimondta a különadó jogsértő voltát, ám ezt a döntést nem kellett a kormánynak kötelezően elfogadnia, s az nem is volt általános érvényű. Az AB végül úgy határozott: a bíróságok nem alkalmazhatják a jogszabályt, vagyis ez alapján nem vehető el senkitől a végkielégítése.

Az AB-határozat alapján a végkielégítés-adó ügyében folyó tizenöt perben a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak vissza kell vonulnia a kereset módosításával, megszüntetésével. A Kúrián lévő ügyekben a bíróságnak kell lépnie, ez esetben technikailag nem vonulhatnak vissza a felek. A szóban forgó perek tárgya összesen 36,5 millió forint. Hogy a hatóság a fejenként átlagosan 2,4 millió forint tárgyú ügyekben miért nem vonult vissza, nem tudni, itt már csak a saját perköltségüket tudják növelni, nyerni biztosan nem fognak.

Ennél is érdekesebb azonban, hogy mit tehetnek azok, akik nem pereskedtek. Elvileg a döntés a folyamatban lévő ügyekre vonatkozik, ám könnyen ilyenné lehet varázsolni bármilyen esetet. Csak önellenőrzést kell benyújtania a végkielégítés-adóval sújtott magánszemélynek, amelyben a korábban befizetett adót szeretné visszakapni. Mivel azt a határozatok értelmében annak idején törvénytelenül fizettették meg. A perek tárgyát képező 36,5 milliónál egy kicsit több pénzről van szó – bár az összeg nem fogja veszélyeztetni az államháztartás stabilitását. Elvileg valamennyi évre indítható önellenőrzés, hiszen eddig nem évült el egyetlen év sem, amióta a végkielégítés-adót alkalmazták.

Összesen hatmilliárd forintot kérhetnek vissza magánszemélyek az államtól: 2010 óta ennyi különadót fizettek be a költségvetésbe a volt közszolgák, kormánytisztviselők. A legtöbbet a választási évet követően, 2011-ben utalták, ez 3,7 milliárd forintot tett ki. Azok járnak csak pórul, akiket jogerősen elmarasztalt az adóhatóság, ezeket az ügyeket ugyanis nem lehet már kinyitni. A különadót első nyilatkozatában a kormány azzal indokolta, hogy kell a bevétel a büdzsének. Miután érdemi pénz ebből nem folyt be – nem is folyhatott –, változott a kommunikáció, s a bevétel helyett a nem erkölcsös jövedelmeket akarta megadóztatni a kormány.

A hiba csak annyi volt, a húsz, harminc vagy negyven évet a közszférában eltöltött közalkalmazottak és tisztviselők tisztességesen kaptak a jogszabályok szerint végkielégítést, amely után egyébként akkor még több szja-kulccsal adóztak is. Január elsejétől a különadó mértéke 98 helyett már csak 75 százalék. Ezt a képviselők, polgármesterek és más prominensek esetében a végkielégítések kétmillió forint feletti része, más alkalmazottak esetében 3,5 millió forint feletti része után kell megfizetni. Az előirányzat 2014-re 900 millió forint, ebből 187 millió folyt be január-februárban.