A megbeszélésbe este bekapcsolódik az eurózónán kívüli 10 EU-tagország képviselője is. A tavaly májusban kidolgozott Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) ideiglenes jellegű mentőcsomag, csupán 2013 közepéig vehető igénybe. Az azt követő időszakra nézve az euróövezetnek hosszú távon pénzügyi biztonságot nyújtó Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM) akarnak kidolgozni.

Az EFSF elvben 440 milliárd eurós keretet jelent, de ebből a pénzből szükség esetén csak 250 milliárdot lehetne ténylegesen igénybe venni: a fennmaradó rész azt a garanciális hátteret biztosítja, hogy az EFSF-ből merített hitelnyújtást a hitelminősítők a legmegbízhatóbb, AAA kategóriában tartsák nyilván. Az Eurócsoport most olyan javaslatokat igyekszik kidolgozni, amelyek a keret rugalmasabb, kiterjedtebb felhasználhatóságát célozzák.

Értesülések szerint a németek azt a gondolatot pártolják, hogy az egyébként is AAA hitelminősítésű tagországok növeljék az EFSF mögé állított garanciájuk súlyát, a többiek pedig tegyenek hozzá több pénzt. Ez azonban az eurózónán belül is egyfajta intézményesített megkülönböztetést jelentene, és sokakban felvetné a "háromsebességes Európa" miatti aggodalmakat - azok után, hogy a "kétsebességes Európa" képe már most kezd meglehetősen konkrét formát ölteni.

A németek és a franciák minapi javaslata értelmében az eurózóna országai a korábban elgondoltnál sokkal szorosabban hangolnák össze gazdaságpolitikájukat, mint a nem euróval fizető országok. Az Eurócsoporttól most nem várnak hivatalos döntéseket, mindössze azt remélik, hogy a pénzügyminiszterek javaslatokat dolgoznak ki a márciusi csúcstalálkozóra.

A hétfői ülés annak árnyékában zajlik, hogy a pénzügyi piacok bizalmatlanul kezelik Portugáliát. Az országot sokan az eurózóna olyan tagjának tekintik, amely - Görögország és Írország után - harmadikként szorulhat rá a pénzügyi mentőcsomagra.

A versenyképesség javítása érdekében a németek és a franciák által javasolt szorosabb összehangolás - az állami eladósodás plafonjának meghatározása, a társasági adó azonos elvek alapján történő kiszámítása, az automatikus, inflációkövető béremelés gyakorlatának megszüntetése, valamint a nyugdíjkorhatár egységesítése - több ország részéről felzúdulást váltott ki az eurózónában. A hétfői ülésnek hivatalosan ez ugyan nem témája, de ebben is a pénzügyminisztereknek márciusra kell kidolgozniuk a közös álláspontot.

Ugyanígy márciusra kell kiérlelni a terveket az ESM ügyében, amiről már 27-es körben, vagyis az euróövezeten kívüli országok képviselőinek bevonásával fognak tanácskozni az esti órákban. Az ESM-ben való részvétel iránt ugyanis a zónán kívüli uniós tagországok részéről szintén mutatkozik érdeklődés. Az EU legfőbb végrehajtó testülete, az Európai Bizottság javaslata szerint ennek a 2013-tól létrehozandó tartós stabilitási mechanizmusnak mintegy 500 milliárd eurós nagyságúnak kell lennie.