Áprilisban megtört a hazai kiskereskedelem év eleje óta tartó éledezése, és hirtelen 2,7 százalékot esett a forgalom az előző év azonos időszakához képest. A megtorpanás annál is erősebb, hogy az április – igaz, az utóbbi években egyre kevésbé – jellemzően az a időszak, amikor a januári holtszezon után a húsvéti eladásokkal „magához tér” a kiskereskedelem. Az idén azonban gyakorlatilag elmaradt a húsvéti bevásárlóroham, a fogyasztás a márciusi szinten maradt.

Az áprilisi forgalmi indexek gyakorlatilag a 2008–2010-es recessziós időszak képét idézik. A megroppanó fogyasztói bizalom árulkodó jele, hogy a kiskereskedelmi forgalomban a legnagyobbat, 11,8 százalékot esett vissza a bútor, illetve műszaki cikk kategória. Emellett azonban kisebb mértékben, üzlettípusonként 1-2 százalékkal csökkentek az élelmiszer-eladások is. Kivétel ez alól a kisméretű, specializált élelmiszerboltok, ahol valamelyeset erősödött is a forgalom.

Mindez arra utal, hogy a vásárlók áprilisban nem mertek, illetve nem tudtak nagyobb értékű termékekbe beruházni, de emellett egy jó részük a konyhán is spórolt. A nagy hipermarketekben, illetve szupermarketekben történő nagy „családi” bevásárlások helyett a kevesebb pénzüket a lakóhelyhez közelibb kisboltokban költötték el, igaz, ez összességében jóval kisebb összeg, mint amit erősebb fogyasztói bizalom mellett a nagy áruházláncokban hagytak volna.

Az áprilisi adatból úgy tűnik, hogy elmúlt az ez év eleji optimistább fogyasztói vélekedés, és sokkal inkább érvényesül, hogy a fogyasztók többsége borúsan ítéli meg a hazai gazdaság helyzetét.

Az áprilisi forgalmi adat sajátos képet fest a kormány nemrégiben közzétett jövő évi költségvetési tervezetéről. Ebben Matolcsy György arra számít, hogy jövőre már beindul a belső fogyasztás, és így a jövő évre jóval nagyobb fogyasztási adóbevételekkel – általános forgalmi adó – számol.

A kereskedelmi szakmában ennél jóval visszafogottabb becslések léteznek. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) elemzése szerint az eddig is várható volt, hogy az idei első félévben hullámzó teljesítményt fog mutatni a piac, így az áprilisi visszaesés voltaképpen várható is volt.

Azonban a kulcskérdés a második félév – mondja Vámos György, az OKSZ főtitkára, aki szerint nagyon sok múlik azon, hogy sikerül-e a kormánynak megállapodni az IMF-fel. Ebben az esetben – sok egyéb pozitív hatás mellett – a forint árfolyama stabilizálódik, ami olcsóbb üzemanyag- és élelmiszerárakat eredményezhet.

Emellett az sem mellékes szempont, hogy így a devizahitelesek törlesztési költségei is csökkennek, illetve kordában tarthatók. Vámos György korábbi vélekedése szerint jelenleg a hazai fogyasztói piac legnagyobb kerékkötője a háztartások hiteltörlesztési költségei, így a költségcsökkenéssel a fogyasztás is fellendülhet nálunk idővel.

A várakozásoknál lényegesen nagyobb mértékű ez a visszaesés – jelentette ki Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A kiskereskedelmi forgalom alakulását jelentősen befolyásolta, hogy idén korábbi időpontra estek a húsvéti ünnepek, ami azt eredményezte, hogy a vásárlások már döntő részben márciusra estek. Ezt tükrözi, hogy míg az élelmiszer-jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek forgalma márciusban 2,6 százalékkal emelkedett, áprilisban 1,8 százalékkal csökkent, egy hónap alatt pedig 1 százalékkal esett vissza a forgalom.

Az év hátralevő részében a reálbérek csökkenése, a stagnáló munkaerőpiac, a nyomott fogyasztói bizalom és a háztartások folytatódó mérlegkiigazítása miatt a visszaesés folytatására lehet számítani, így az éves átlagos visszaesés kissé meghaladhatja az 1 százalékot.