Hat százalékra vágták a kamatot
Úgy tűnik, nem zavarta meg a monetáris tanács négy, kormánypártok által delegált tagját az, hogy a Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő péntek este egy fokozattal rontott Magyarország amúgy is bóvlikategóriában lévő szuverén adósságának besorolásán.
A monetáris tanács előtt a 6,25 százalékos alapkamat tartására és 0,25 százalékpontos csökkentésére vonatkozó javaslat volt, és a szűk többség a csökkentésre szavazott - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a monetáris tanács keddi kamatdöntő ülését követő, már délután háromkor tartott budapesti tájékoztatón.
A "szűk többség" vélhetően arra utal, hogy a tanács valóban ismét 4:3 arányban szavazott a kamatcsökkentésről, akárcsak az elmúlt három alkalommal. Simor András elmondta, az infláció az idén és jövőre is meghaladhatja a középtávú célt, a fogyasztói árakat az élelmiszerárak emelkedése, az adóemelések és az adminisztrációs intézkedések tartják magasan, de 2014-re elérhető a 3 százalékos cél. Az MNB prognózisa szerint idén 5,8 százalékkal, jövőre 5,0 százalékkal nőnek a fogyasztói árak
A vártnak megfelelően, 25 bázisponttal 6,00 százalékra csökkentette az irányadó kamatrátát a Magyar Nemzeti Bank – magyarázta a fejleményeket az Equilor. Vélhetően a korábbi táncrendnek megfelelő 4:3 arányú döntés születhetett, a külső monetáris tanácstagok többségével.
A forint nem ingott meg igazán a Standars & Poor's pénteki leminősítése után, és a kötvényhozamok, valamint a CDS-felár sem emelkedett, így valószínűsíthető volt, hogy a Monetáris Tanács a korábbi logikának megfelelően folytatja a lazítást. A kockázati megítélés ugyan némileg romlott az októberihez képest, de továbbra is fennáll a feltörekvő piaci eszközöknek kedvező nemzetközi környezet.
Az infláció ráadásul befékezett októberben (6,1 százalékra), ami persze nagyobb részben a bázishatásnak tudható be. Tavaly ősszel ugyanis lejtőre került a forintárfolyam, ami az infláció gyorsulásában is érezhető volt, így a jelenlegi év/év alapú fogyasztói árindexet már a magasabb árszinthez mérjük. Ez a hatás az év hátralevő részében is érezhető lesz, így tovább lassulhat a szeptemberi csúcsról az infláció.
Középtávon a monetáris politika további lazulására számítanak az Equilornál, amíg fennmarad a kedvező tőkepiaci környezet, és ezzel együtt stabil marad a forint árfolyama és az állampapírhozamok. Jövő év végére 4,75 százalékig csökkenhet az alapkamat – az infláció alakulásától függetlenül –, ugyanis a monetáris tanács külső tagjai korábban jelezték, hogy 4,5-5,0 százalék körül van szerintük a hazai egyensúlyi kamatláb.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője ugyancsak arra számít, hogy a kamatcsökkentési sorozat üteme a következő időszakban némileg lassulhat, így idén nem vár további kamatcsökkentést, azaz az idei év végén 6 százalék lehet az alapkamat. A kamatcsökkentési sorozat a jövő év elejétől folytatódhat, 2013 közepén 5,5 százalék, a jövő év végén 5 százalék lehet az alapkamat. A kamatpálya várható alakulására azonban erőteljes kockázatot jelenthet a nemzetközi hangulat esetleges romlása, az MNB vezetésének változása, valamint a 2014 első felére várt 3 százalékos inflációs cél elérésének tarthatósága.
Gyakorlatilag mindenki várakozásának megfelel a 25 bázispontos csökkentés – fogalmazott az előbbiekkel egybehangzóan Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. A monetáris tanács már a második (szeptemberi) kamatvágás után jelezte, hogy onnantól, amennyiben a feltételek adottak, visszafogott ütemben, de folyamatosan csökkenteni fogja az irányadó kamatot. Azt is tudjuk, hogy az infláció szintje, valamint az inflációs cél teljesülésével kapcsolatos kockázatok most kisebb súllyal szerepelnek a tagok döntésében, mint az egyéb, elsősorban konjunkturális megfontolások – mondja. A monetáris tanács feltehetően addig kész vágni a kamatokat, amíg a forint árfolyama kellően stabil, és amíg a hozamgörbe rövid vége hajlandó lekövetni/beárazni az alapkamat egyre csökkenő szintjét.
Ami a forint árfolyamát illeti, a többletet mutató folyó fizetési mérlegen felül elsősorban a feltörekvő kötvénypiacokra beáramló tőke tartja stabilan az árfolyamot még úgy is, hogy az ország hitelbesorolása folyamatosan romlik. Egyelőre nem látjuk okát, hogy ez a tőkeáramlás megforduljon, így várhatóan decemberben, illetve a jövő év első hónapjaiban is folytatódhat a honi kamatvágások sorozata. A jegybanki stratégia legfontosabb kockázata ebben az összefüggésben az, hogy amennyiben a globális tőkepiacokon a befektetői hangulat bármilyen okból kifolyólag egyszer megváltozik, elég hamar tud-e majd a monetáris tanács reagálni a változó környezetre.
Mivel a jegybank nem kommunikál azt illetően, hogy az inflációs célkitűzéses rendszert voltaképpen mire cserélte le, nehéz megmondani, hogy a kamatvágásnak pontosan hol lesz vége – fogalmazott meg a korábbi elemzőkhöz képest már kicsit eltérő véleményt a következő hónapok lehetséges történéseivel kapcsolatban. Jelenleg úgy látjuk, hogy ezt maga a monetáris tanács, illetve annak a kamatvágás mellett szavazó négy külsős tagja sem fogalmazta meg magának, így várakozásaink szerint a kamatvágás időben és kamatszintben kifejezve addig folytatóik, amíg erre a piac lehetőséget ad. Ez a stratégia nyomokban más feltörekvő országok jegybankjainál megfigyelhető, mint ahogy az is, hogy bizonyos esetekben ez már valóban a helyi deviza érezhető gyengülésével jár együtt.
