Hat hónapja hat százalékon a kamat
Simor András a döntést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a tanács előtt a kamattartáson kívül más javaslat ezúttal nem szerepelt, és egyhangú határozat született. A költségsokkok miatt az infláció csak a jövő év végére érheti el a három százalékot, ám ehhez a kamatszint huzamosan fenntartása szükséges – hangsúlyozta a jegybankelnök. Hozzátette: az elmúlt egy hónapban nem volt olyan adat, ami felülírta volna az inflációs jelentésben megfogalmazottakat. A reálgazdasági folyamatokban sem volt lényegi változás, így a következő két évre továbbra is mérsékelt, ám a gazdaság valós teljesítőképességétől elmaradó növekedést valószínűsít az MNB.
A fogyasztás alacsony, a munkanélküliség magas szinten marad – mondta Simor András. A jegybankelnök szerint a legnagyobb kockázatot a monetáris politikára az euróövezeti adósságválság okozza, illetve ennek következményei, a menedékvalutaként szolgáló svájci frank erősödése, valamint az exportra termelő magyar vállalatok nyugati megrendeléseinek visszafogottá válása is bizonytalansági tényezőt jelent.
A jegybank az év első felében az infláció felgyorsulását látta a fő veszélynek, a világpiaci nyersanyag- és élelmiszerárak emelkedése azóta alábbhagyott, emiatt április óta már csökkent a pénzromlási ütem. Legutóbb, júniusban éppen az idényáras élelmiszer árcsökkenése hatott kedvezően az éves szinten 3,5 százalékra zsugorodó inflációra.A pénzromlási ütem tartós lassulásához persze az is kell, hogy a világpiacon újabb árrobbanások ne következzenek be, továbbá a hazai termést ne tegye tönkre természeti katasztrófa, amint az az utóbbi éveket rendszerint jellemezte.
Az elemzők szerint az infláció kordában tartása, a szigorú költségvetési politika egyfelől megágyazna egy régóta várt a kamatcsökkentésnek – akár egy jelképes, 25 bázispontosnak is -, de a nemzetközi helyzet ezt egyelőre nem teszi lehetővé. A nemzetközi pénzpiacokon a némileg pesszimistább a várható magyar kamatpolitika megítélése, igaz, legalább annyit sikerült elérni az infláció jelentős lassulása révén, hogy a tavasszal még levegőben lévő esetleges „biztonsági” kamatemelést végképp elfújja a szél, s az év hátralévő részében is a szélcsend uralkodik a magyar piacon. Elemzők ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy a gazdaság állapotáról valósabb képet adó maginfláció az év eleji 1,7 százalékról júniusra már 3 százalékra ért. A volatilis élelmiszer- és energiaárakat nem tartalmazó maginfláció is a kamatcsökkentés elleni nyomós érvek között szerepel.
Az viszont kétségtelen, hogy a laza munkaerőpiac, az állástalanok 11 százalékos, magas aránya miatt a foglalkoztatók feszesebb, fegyelmezettebb bérpolitikát folytathatnak, azaz erről az oldalról nem helyezkedik érezhető nyomás az inflációra. A belső fogyasztás alakulása egyelőre jósolhatatlan, a májusi kiskereskedelmi forgalom meglepetésszerű 0,7 százalékos éves, illetve 0,5 százalékoszintű bővülése arra utal, hogy az adócsökkentések következtében a lakosságnál maradt többletjövedelem lassan megjelenik a boltokban, s a 240 milliárd forintnyi kiáramló nyugdíjpénztári reálhozam is egy részére is ez a sors vár.
Igaz, az elemzők óvatosabban fogalmaznak, a hazai GDP egy százalékát megközelítő összeg sorsát illetően: a megtakarításnak nagyobb esély adnak, mint a kiköltekezésnek, főként a svájci frankban mért hitel-törlesztőrészletek gyors növekedésére, mint rizikófaktorra hivatkozva. A kiskereskedelmi forgalom fellendüléséről azonban még korai beszélni, ezt legalább három hónap tartós emelkedés után lehet kimondani.
A lapunk által megkérdezett elemzők szerint az év átlagában várt 1-1,5 százalékos bővülés azonban nem akkora, hogy számottevő inflációgyorsító, s ezáltal egy esetleges kamatcsökkentést veszélybe sodró hatása lenne. Ezzel az értékeléssel Simor is egyetértett, ám szerinte a reálhozamnak csak a felét költik el az érintettek, a többit vagy beteszik a bankba vagy előtörlesztik hiteleiket.
Simor szerint a tavaly októberi hazai stresszteszt azt igazolja, hogy a bankrendszer szilárd talajon áll, s azóta ebben nem is történt változás. A bankrendszer egy esetleges 245 forintos frankárfolyam okozta veszteségeket is kezelni tudja, tavaly ezzel az extrém árfolyammal számoltak, míg a 2012-es stresszteszteket 257 forintos frankárfolyamon folytatták le – megfelelő eredménnyel.
A kormány nem egyeztetett Simorékkal
Lapunk kérdésére, miszerint a novemberben elfogadandó új jegybanktörvény tervezési fázisában felkeresték-e konzultációs szándékkal az MNB jelenlegi vezetését, Simor András azt felelte: „Keresni nem kerestek, de már megszokhatták, hogy proaktívak vagyunk, ennek jegyében az MNB megtette a saját javaslatait a kormány felé” – mondta, az általuk szükségesnek látott módosítások említése nélkül. Mint ismert, Lázár János Fidesz frakcióvezető múlt héten a Bloomberg hírügynökségnek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy még az eddiginél is nagyobb függetlenséget és hatalmat kívánnak biztosítani a jegybank számára. Az MNB-nek például – ha indokoltnak látja – joga lesz beavatkozni a piaci folyamatokba, például megakadályozhatja, hogy a devizában történő eladósodás veszélyes mértéket ölthessen.
