Együttműködési megállapodást szignál holnap Moszkvában a Déli áramlat gázvezeték kapcsán orosz részről a Gazprom gázvállalat, hazai oldalról pedig a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) - tudta meg lapunk. A kormányszóvivői iroda a múlt héten annyit tett közzé: kedden Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és kormányának több tagja az orosz kormány meghívására Moszkvába látogat, ahol „a magyar-orosz együttműködés aktuális kérdéseiről" lesz szó.

A vezetéket alapvetően az orosz Gazprom és az olasz ENI tervezi kiépíteni az orosz gázmezők és az olasz fogyasztók összekötésére, de az orosz fél a nyomvonalon fekvő összes állammal külön szerződéseket igyekszik kötni. (Nem kizárt egy osztrák leágazás sem.)

A Déli áramlat magyar szakasza valóban az egyik legaktuálisabb téma a két ország között. Újra megerősített információink szerint továbbra is elsősorban a magyar kabinet szorgalmazza a pont egy éve aláírt kormányközi megállapodás részleteinek írásba foglalását. A tavalyi orosz-magyar kormányegyezmény szerint a Déli áramlat magyar szakaszára közös vállalatot kell alapítani. Ennek 50 százalékos tulajdonosaként az orosz Gazpromot nevezték meg, a másik 50 százalékot pedig a szintén állami MFB jegyezné le. Akkor sokan meglepődtek azon, hogy hazai részről nem a tervek kidolgozására a Gazprommal már közös vállalatot is alapító magyar Molt jelölték meg, de a hivatalos indoklás szerint a résztulajdonosoknak állami irányítás alatt kell állniuk, míg ez a Molról már nem mondható el.

Tavaly lapunknak Veres János pénzügyminiszter - az orosz-magyar kormányközi bizottság társelnöke - még abbéli reményének adott hangot, hogy a vegyes vállalat év végéig létrejöhet. Ez végülis nem valósult meg: Gazprom-forrásaink akkor úgy fogalmaztak, hogy az orosz gáztársaság az érintett államok - például Bulgária, Szerbia és Magyarország - esetében egyenszerződést kíván kidolgozni, amihez még idő szükségeltetik.

Habár a kormánytagok bátorító jelenlétében a Gazprom és az MFB ma sem céges alapító okiratot szignál, az „együttműködési megállapodás" a tervezett gázvezeték hazai szakaszával kapcsolatos elképzelések első cégszintű megfogalmazása. Eszerint a felek továbbra is elkötelezettek a beruházás megvalósítása mellett. Az előkészületekre most négy tagú „irányító bizottság" alakulna, amely többek között „irányítaná" a megvalósíthatósági tanulmány elkészültét, illetve május közepéig véglegesítené a tervezet formájában már holnap elfogadandó céges alapító okiratot. A megvalósíthatósági tanulmány azért sarkalatos kérdés, mert annak elkészítését a kormányközi megállapodás is meghagyja a Gazprom-Mol közös vállalat kezében, amely azonban máig nem állt elő a munkával. A mostani „együttműködési megállapodás" terve is részletesen kitér arra, ennek elkészültének időpontja hányszor módosítható.

A sok általános megállapítás mellett egy komoly konkrétumot is tartalmaz a dokumentum: eszerint a Déli áramlat magyar szakaszát legkésőbb 2015 végéig át kellene adni. Értékelések szerint nemzetközi szinten is ez lenne az első olyan irat, amelyben a Gazprom konkrét ígéretet tesz a megvalósítás határidejére. (Ehhez értelemszerűen alkalmazkodnia kell majd a bulgáriai és a szerbiai munkálatoknak, amelyek számára a mostani orosz-magyar megállapodás mintául is szolgálhat.) Noha oroszországi és közép-ázsiai területeken már megkezdték a Déli áramlathoz szükséges kivitelezési munkálatokat, egyelőre nem tudni, milyen pénzügyi konstrukcióban valósulna meg a gigaberuházás.

Úgy tudjuk: az orosz-magyar vegyes vállalatot az alapítóokirat-tervezet szerint egy elnök és két vezérigazgató irányítja majd. Az elnöki poszton évente váltják majd egymást az orosz és a magyar fél jelöltjei. Az első elnök értesülésünk szerint Erős János, az MFB vezérigazgatója lehet. A vezérigazgatókat értelemszerűen szintén a két fél jelölné.
Pénzről a tervezetben nem lesz szó. Szakértők szerint a hazai szakasz költsége 1 milliárd euró körül alakulhat. Ennek pénzelésére a gázipar helyett elsősorban a hitelezésben járatos MFB ajánlja is magát. A magyar szakasz megtérülését korábban mintegy 20 évre tették.

A tavalyi kormányközi megállapodással ellentétben a most aláírandó anyag nem tér ki a vezetékhez kapcsolható magyar földalatti gáztároló lehetőségére. Ez magyar részről szintén a Mol ügye, hiszen az összes gáztárolásra alkalmas kimerült hazai gázmező a társaság kezében van. Noha ennek kapcsán is többször felreppent egy Mol-Gazprom vegyes vállalat alapításának lehetősége, e tárgyban egy éve folyamatosan „előrehaladottak" a tárgyalások.