Egy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által rendelt, 2013 elején készített hatásvizsgálat szerint nincs sok értelme a kis- és középvállalkozások (kkv) közvetlen, vissza nem térítendő támogatásának. Az előző uniós költségvetési ciklusban, 2007–2013 között az egyik legnépszerűbb program volt a gazdaságfejlesztésen belül a kkv-k technológiai fejlesztése. Több mint 25 ezer vállalkozás kapott támogatást ezermilliárd forintot meghaladó összegben. Ehhez képest a vizsgálat alá vont cégek egy kontrollcsoporttal összevetve nem mutatnak átütő sikert.

Hetvenötmillió forintból modernizáltak egy bálázógép-alkatrész gyártásával foglalkozó csornai céget. Nőtt-e a bevétel? Krizsán Csaba / MTI

Tény, hogy a támogatást igénybe vevő cégek vettek fel újabb alkalmazottakat. Ez mindenképpen pozitív fejlemény, ám ennek sajnos semmilyen hasznos következménye nem volt a vállalkozások működésében. Több alkalmazottal sem sikerült ugyanis magasabb árbevételt elérni. Összességében tehát a támogatással végrehajtott fejlesztések nem járultak hozzá a cégek növekedéséhez, csak a foglalkoztatáséhoz, ahhoz is szerény mértékben.

Sőt tulajdonképpen romlott is a cégek termelékenysége a fejlesztések révén, hiszen több munkáskézzel sem tudták növelni bevételüket. Hogy ennek mi az oka, azt nem részletezi a tanulmány, lehet, hogy az adott vállalkozásnak nincs további felvevőpiaca, vagyis tudna többet termelni, de nincs több vevője. Bárhogyan is van, ezen esetekben a fejlesztés kudarc. Sőt könnyű belátni, hogy tartósan nem reális a létszám növelése sem, elképzelhető, hogy a kötelezően meghatározott, jellemzően háromévi létszámtartás után a cégek elküldik a nélkülözhető embereket.

Sajnos az előző ciklusban nem készültek tömegével hatásvizsgálatok, ezért nem lehet megállapítani, hogy az uniós támogatások kifizetése valójában súlyos ezermilliárdok elégetése volt, vagy hosszabb távon nemzetgazdasági szinten azért lesz hasznuk. A funkció nélküli foglalkoztatásbővítés ennél olcsóbban is megoldható (lásd közmunkaprogram), vagyis erre nem feltétlenül kellett volna egy teljes intézményrendszert kiépíteni.

Mindennek ismeretében kérdéses, mit hozhat a mostani, 2014–2020-as ciklus. Az biztos, hogy a gazdaságfejlesztésre mindösszesen 2600 milliárd forint megy majd el. A kampányszövegek az ősszel arról szóltak, hogy a támogatások 60 százaléka jut gazdaságfejlesztésre, ez azonban valójában számmisztika. A kormány idesorolja a gazdaságfejlesztésen és innováción túl a középmagyarországi régió operatív programját és a területfejlesztési operatív programot. Utóbbit nem a kkv-k kapják, legfeljebb élvezik annak hatását, de ennyi erővel a közlekedésfejlesztést is ide lehetne sorolni, hiszen annak is van haszna.

A gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program 2600 milliárd forintja és a közép-magyarországi operatív program 260 milliárdja a teljes, 10 500 milliárd forintos összegnek csak a 27 százaléka. Persze ez még mindig nem az a pénz, amely közvetlenül a kkv-szektornak megy. A kkv-k keretösszege 467 milliárd forint lesz, a foglalkoztatási programok megvalósítására 600 milliárdnál több fog jutni, kutatás-fejlesztésre pedig 500 milliárd megy majd, ami összesen 1567 milliárd forint.

A gazdaságfejlesztés keretén belül több részcél is megjelent a kormány rendeletében. Ezek szerint a beruházás támogatása mellett tanácsadásra, vásári részvételre és területi együttműködésre is jut majd pénz. Beruházásra csak a költségek tíz, illetve húsz százalékáig lehet támogatást kérni, ami nem túl sok, leginkább egy bankhitel részbeni kiváltásaként jöhet szóba. Hétköznapi kkv biztos nem jut pénzhez kockázatfinanszírozás, de talán még kutatás-fejlesztés címén sem.

Ami az innovációt illeti, abban a kisvállalkozások alig érintettek, a támogatás kihasználását tovább differenciálja, hogy a program az alapkutatásokat támogatja leginkább, ami nem éppen kkv-specifikus. A képzési támogatás jöhet szóba a kisebb cégek esetében, illetve az IT-fejlesztéseket támogató programoknak lehetnek közvetve nyertesei.