Haszon, állat
Az állattartás felfuttatása ugyanis nem ilyen egyszerű. Az ágazat fejlődéséhez komoly beruházások szükségesek, márpedig ha valakihez „csupán” új termőterületek kerülnek, akkor azokat legfeljebb használja, de a szükséges fejlesztéseket szinte biztosan nem hajtja végre.
Mindezt Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke mondta a Népszabadságnak annak kapcsán, hogy épp most készülnek azok a konkrét, egyes országrészekre szóló modellszámítások arról, hogy a területalapú támogatások jövő év elejétől érvényes átalakítása hogyan hat a hazai agráriumra. Nagy Tamás pontos adatokat még nem kívánt elárulni, mert a munkának még messze nem értek a végére.
Ráadásul a támogatások körül sem ismert minden részlet, ám az eddigiekből annyi már leszűrhető, hogy a kormány terve, amelyet Brüsszel számára e hónap elejéig el is juttattak, jelentős veszteségeket okoz majd a szektorban. Az állatállomány növeléséhez a gazdaságoknak ma sincs, s továbbra sem lesz meg a tőkeereje, a támogatások átszervezése pedig az okozott veszteségek miatt is kontraproduktív, vélik a szakemberek.
 |
| Malacuk van a kis gazdaságoknak, hozzájuk irányítják az uniós pénzeket. Lesz-e ettől több állat? M. Schmidt János |
A MOSZ álláspontja tehát, hogy a földalapú támogatások terén a kabinet által végrehajtott változtatás nem éri el a kívánt eredményeket. A MOSZ már az elképzelések ismertetésekor is jelezte, hogy ha ez megvalósul, az elképesztő károkat okoz a honi mezőgazdaságban. Ez ugyanis nem a megcélzott, oligarcháknak mondott szereplőket találja el, hanem jellemzően azokat a vállalkozásokat – a kormánypárt adatai szerint 525 ilyen működik jelenleg –, amelyekben földbérleten alapuló gazdálkodást végeznek, vagyis nem saját területeken dolgoznak, ám a bérleményük összterülete meghaladja a már említett 1200 hektárt.
A kérdés azért is rendkívül kényes, mert a 2015–2020 közötti időszak földalapú támogatásaira vonatkozó magyarországi szabályokat idén augusztus 1-jéig kellett jelenteni az unió felé, vagyis ezt követően már nem változtathatók meg. A rendszer átalakítása miatt felszabaduló évi 20 milliárd forintot az állattartás támogatására csoportosítják át, s további nemzeti források bevonásával 212 milliárd forinttal növelik az állattenyésztésre jutó forrásokat a 2015–2020 közötti időszakban.
A kormány komoly vitát kiváltó rendet vezet be jövő év elejétől a területalapú támogatásoknál. A cél, hogy korlátozzák a nagy gazdaságok hozzáférését e forrásokhoz, így 1037 hektárig a gazdaságok a tavalyihoz hasonló szubvencióhoz juthatnak, 1037 és 1200 hektár között az uniós forrás öt százalékát elvonják, míg a 1200 hektár fölött ilyen címen nem fizetnek támogatást.
Lázár János ennek kapcsán korábban többször is hangsúlyozta, hogy a „korrupt” támogatási rendszert úgy alakítják át, hogy megerősítik benne a falumegtartó és agrárius jelleget, a kisvállalkozók arányát a mostani 50 százalékról 80-ra tornászszák fel a nagybirtokok ellenében. Az kap segítséget a kormánytól – fejtette ki a miniszter –, aki munkahelyet teremt. Ezért előnyt élveznek az állattartók és a kertészeti családi vállalkozók.
