Az „évnyitó” adat túl szép képet festett a gazdaság helyzetéről, hiszen egyrészt a viszonyítási időszakban még recesszióban volt az ország, másrészt a rendkívül enyhe tél és a beragadt uniós támogatások gyorsított lehívása miatt az építésipar soha nem látott sebességre kapcsolt, s a jegybanki növekedési hitelprogramjából (NHP) pénzelt új fejlesztések is elindulhattak. A harmadik torzító tényező az országgyűlési választási kampány volt, amikor is az avatási dömping keretében a Várbazárhoz és a magyar-szlovák gázvezetékhez hasonló félkész beruházások idő előtti átadása szépítette a statisztikát. Úgy tűnik, a lendületből maradt a következő negyedévre is.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt friss adatok azt mutatják, hogy az uniós támogatású infrastrukturális fejlesztések újabb hulláma készült el. A legdinamikusabb, 36,1 százalékos előrelépést a szállítás, raktározás területén mérték, ami nem csoda, mert ide számítják be a vasút- és autópálya-építéseket, a nagyvárosi közlekedési hálózatok fejlesztését, a járműparkok korszerűsítését és mindennemű közúti fejlesztést. A beruházások közel harmadát adó feldolgozóipar 33,3 százalékos növekedése a járműipar beszállítóinak köszönhető.

Még nagyobb, 36 százalékos az NHP által kiemelten kezelt mezőgazdasági fejlesztések által hozott többlet. Groteszk, de beruházási szempontból jól jött a tavalyi nagy árvíz, amelynek nyomán felgyorsultak az addig talonba tett védelmi beruházások, 30 százalékot rápakolva a 2013-as bázisra.

Abban sincs meglepetés, hogy csökkentek a beruházások az oktatásban (37,5 százalék), a banki hátteret igénylő pénzügyi, biztosítási tevékenységnél (10,4 százalék) és az ingatlanügyleteknél (0,2 százalék).

Ami a jövőt illeti, a beruházási hullám lanyhuló ütemben, de folytatódni, ezt hitelezési oldalról elsősorban az MNB ösztönzi az NHP révén, amelynek második szakaszában - augusztus 22-ig - 325 milliárd forintot adtak kölcsön 2,5 százalékos kamattal nyolcezer kisvállalkozásnak, 98 százalékban kifejezetten beruházások finanszírozásához.

Bár a kétezer milliárdos eredeti keret a magyar gazdaság méreteihez és igényeihez képest eleve erősen túlméretezett volt, a jegybanknál bíznak abban hogy ebből ötszázmilliárdot sikerül lekötniük a kkv-szektor szereplőinek. Nagy lökést adna a beruházásoknak, ha a már-már mérhetetlenül alacsony mutatókkal rendelkező lakásépítési ágazat fellendítéséhez is forrást tudna biztosítani az állam vagy az MNB, amint arra Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek a választási kampányban elejtett, majd másnap korrigált mondatából következtetni lehetett.

Szándék és forrás tehát lenne, más kérdés, hogy a tisztességtelennek minősített devizahitelezés közel ezermilliárd forintra becsült számlájának kiegyenlítésére készülő hazai bankszektort mennyire tudják megnyerni ehhez a nem kis kockázatokat rejtő vállalkozáshoz. A paksi atomerőmű tízmilliárd eurós orosz hitelből történő bővítése hatalmas lökést adna a beruházásoknak (és az államadósságnak is). A projekt körül nagy a csend, az Oroszország melletti elköteleződését most nem hirdeti nyíltan a kormány, de ettől még nagyban zajlanak az előkészítő munkák.

A beruházások terén eddig hiperaktív autóipar is visszavett a tempóból, az Audi győri új üzemének tavaly tavaszi átadása után igazi nagyberuházás a gyártóknál nincs, többletet ezután is csak a beszállítói kör fejlesztései hoznak. A 2008-as válság előtti kibocsátási szintjét jövőre elérő magyar gazdaság még mindig jelentős kapacitásfelesleggel küszködik. Ezek jobb kihasználtságához elengedhetetlen a kereslet felfutása. A konjunktúra erejével és dinamikájával kapcsolatban azonban mind az euróövezetben, mind Magyarországon egyre több kétely fogalmazódik meg, s amíg nem tisztul a kép, újabb látványos bővítésekre sem mutatkozik valós igény.