Az ÁAK közleménye szerint szakembereik folyamatosan elemzik a társaság kezelésében lévő autópálya-szakaszokon bekövetkező balesetek körülményeit és azok kiváltó okait. Az elmúlt évek során regisztrált pályaesemények értékelése és a közlekedésbiztonsági szakterületen leggyakrabban használt statisztikai mutatók alapján az útkategóriák közül az autópályák forgalombiztonsága a legkedvezőbb. A hazai sztrádákom gyakorlatilag háromszor kisebb a baleseti kockázat, mint az országos közutakon, ugyanakkor az egyes balesetek átlagosan súlyosabbak, hiszen a forgalom átlagsebessége is lényegesen nagyobb.

A 2011-es statisztikai adatok elemzését követően megállapítható, hogy az ÁAK gyorsforgalmi úthálózatán bekövetkezett balesetek száma az előző évhez viszonyítva mintegy 29 százalékkal csökkent, ezen belül 30,4 százalékkal kevesebb anyagi kárral, illetve 20,9 százalékkal kevesebb személyi sérüléssel járó szerencsétlenség következett be.

A személyi sérüléses baleseteken belül a halálos kimenetelűek száma 33,3  százalékkal, a súlyos kimenetelűek száma 12,3 százalékkal, a könnyű sérüléses esetek száma pedig 22,7 százalékkal csökkent 2010-hez képest.

A járművek futásteljesítményét is figyelembe vevő 2011-es relatív baleseti mutató a közlekedésbiztonsági helyzet egyértelmű javulását jelzi az ÁAK gyorsforgalmi úthálózatán. Az 1 millió járműkilométerre jutó személyi sérüléses balesetek száma 23,6 százalékkal csökkent, a balesetek súlyosságát is figyelembe vevő súlyozott relatív baleseti mutató pedig 22,3 százalékos javulást jelez a 2010-es évhez képest.

A legnagyobb csökkenés az M0 autóút keleti szektora esetében mutatkozik: itt mintegy 50 százalékkal javult ez a mutató. Az M1 esetében 8,3 százalékos, az M3-nál 22,9 százalékos, míg az M7 vonatkozásában 26,8 százalékos balesetszám csökkenésről lehet beszélni. Ez utóbbin 2010-ben 130, 2011-ben pedig 95 személyi sérüléssel járó balesetet regisztráltak. Ugyanez a szám az M1 esetében 88, az M3 esetében, 81, az M0 keleti szektoránál pedig 12 volt tavaly.

A balesetek jelentős hányada a követési távolság be nem tartása, vagyis az úgynevezett utolérések miatt következik be. A 2011-ben regisztrált halálos kimenetelű balesetek 30 százaléka is erre vezethető vissza. A gyakori okok között szerepel még a nem megfelelő sebességválasztás, a gépjármű rossz műszaki állapota, illetve az is, ha valamilyen okból megnő a vezető reakcióideje.

A balesetek számának és súlyosságának csökkentése érdekében az ÁAK 2011-ben folytatta a korábbi évben megkezdett közlekedésbiztonsági programját. A társaság által kezelt autópályákon bekövetkezett halálos balesetek egy része a korábbi években az úttesten közlekedő gyalogosok jelenlétére, illetve az üzemi (leálló) sávok helytelen használatára volt visszavezethető. Ezek jelentős hányada az üzemi sávban történt vagy úgy, hogy az ott tartózkodó személyeket ütötték el, vagy úgy, hogy a műszaki, illetve egyéb okból ott veszteglő járműveknek ütköztek neki a nagy sebességgel haladók. Az üzemi sávon történő balesetek csökkentésére az ÁAK az elmúlt év februárjától három hónapon át tartó intenzív médiajelenlétet generáló közlekedésbiztonsági kampányt folytatott, melynek középpontjában a sáv helyes használata állt. A kezdeményezés egyértelműen elérte a célját, hiszen 2011 első félévében a kezelésünkben lévő úthálózaton nem történt egyetlen súlyos vagy halálos baleset sem a leálló sávokon.

Az üzemi sávon munkát végzők – különösen az ÁAK dolgozók és járműveik – védelme érdekében több forgalombiztonsági intézkedés lépett életbe. Ezek elsősorban a járművek láthatóságának fokozását célozták - például villogó fényű terelőnyilak felszerelésével.

A kétszer egy sávos gyorsforgalmi utakon a fizikai elválasztás hiánya és a nagy sebesség az utóbbi években rendkívül súlyos frontális baleseteket eredményezett. Az M70 autóúton, amelyen számos tragédia következett be, 2011 első felében több megelőző intézkedést is bevezettek. Az irányonként egy sávos szakaszokon óránként 90 kilométeres sebességkorlátozást léptettek érvénybe, a járműkategóriánkénti megengedett sebességet jelző táblákat helyeztek ki az autóút teljes hosszán, illetve a 6,9-9,2 kilométerszelvények között kettős záróvonalat festettek fel úgy, hogy a vonalak közötti szélesített részt pirossal színezték be.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2011 július elején szakértői munkacsoportot hozott létre az irányonként egy forgalmisávos autóutak baleseti helyzetének vizsgálatára. A csoport javaslatára tavaly ősszel az M70 autóút további szakaszain is alkalmazták a piros felfestéses kettős záróvonalat, amelyet függőleges jelzőfelülettel ellátott műanyag terelőelemekkel egészítettek ki.

Az első félévében az ellenirányú felhajtásokból származó balesetek megakadályozása érdekében az ÁAK szakemberei a társaság teljes úthálózatán felülvizsgálták a behajtási tilalmakat jelző táblákat. A forgalombiztonság szempontjából veszélyesebbnek ítélt 26 helyszínen 52 speciális (fluor sárga hátterű) behajtani tilos táblát helyeztek ki az út mindkét oldalán úgynevezett tükrös elrendezéssel. A csomópontokat egyedileg vizsgálták felül, és a táblákat egyes helyeken több keresztszelvényben is felállították.