Bejöttek a piaci várakozások, hiszen a hazai és a nemzetközi elemzők gyakorlatilag egyhangúlag arra számítottak, hogy a monetáris tanács a mai ülésén fél százalékkal mérsékli az irányadó kamatot. Jelenleg 1,5 százalékkal alacsonyabb a ráta, mint tavaly októberben, a válság kitörése előtt volt. Ugyancsak tavaly októberben történt, hogy egy rendkívüli ülésen 8,5 százalékról háromszáz bázisponttal 11,5 százalékra emelte az alapkamatot az MNB.

A legutóbbi, ugyancsak fél százalékos szeptemberi vágáskor azt mondta Simor András jegybankelnök: nem baj, ha a monetáris tanács a piac elvárásának megfelelően dönt, amennyiben magukat a várakozásokat is az MNB befolyásolja. Akkor a monetáris testület nagy többséggel, 8:1 arányban szavazott a fél százalékpontos lazítás mellett: egy tag 75 bázispontos csökkentést javasolt.

A forint erősödött kissé a jegybanki kamatvágással egy időben, de ez a kereskedők szerint a vártnál jobbnak bizonyult lengyel szeptemberi ipari termelési adat hatására történt, az erősödő zlotyt követve. Az eurót 266,26 forinton jegyezték 14 óra után, szemben az előtte tartott 266,60 forint körüli árfolyammal.

Mivel megnövekedett annak valószínüsége, hogy az infláció középtávon jelentősen elmarad a 3 százalékos inflációs céltól, a monetáris tanács úgy látja, hogy inflációs szempontból nemcsak lehetséges de szükséges is a kamatcsökkentés - mondta Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke a hétfői tájékoztatón. A jegybankelnök hozzátette: "a monetáris tanácsnak nem célja a 3 százalékos cél alullövése, mint ahogy felüllövése sem". A monetáris tanácsnak nincs hosszú távra elhatározott kamatpályája, így az elemzők által megnevezett kamatszint 5,5 százalékos alsó határáról nincs véleménye - felelte egy kérdésre Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.