Három százalékon az alapkamat

Végéhez közelít, de még az is lehet, hogy véget ért a Magyar Nemzeti Bank alapkamat-csökkentési sorozata. A jegybank monetáris tanácsa keddi ülésén 20 bázispontos kamatvágást hajtott végre, ezzel háromszázalékosra kerekítette az irányadó rátát.

A folytatásról a 3 órakor megjelenő rövid közlemény tartalmazhat majd utalásokat. A novemberi kamatdöntő üléséről kiadott jegyzőkönyvben a monetáris tanács jelezte, hogy a reálgazdasági és az inflációs kilátások alapján sor kerülhet még további óvatos kamatcsökkentésre.

A monetáris tanács tavaly augusztusban kezdte meg az enyhítési ciklust, hét százalékról indított, s idén augusztusig minden hónapban 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, majd további öt, 20 bázispontos lépéssel érte el a jelenlegi, három százalékos szintet.

A kamatcsökkentési ciklus tavaly augusztusi kezdete óta az alapkamat szintje 3,8 százalékponttal csökkent, miközben az infláció 5,1 százalékponttal 6,0 százalékról 0,9 százalékra esett. Az infláció további csökkenését várják decemberre az elemzők, mert a novemberben hatályba lépett rezsicsökkentés hatása e hónapban jelenik meg a számlákon. Emiatt a 0,3 százalékos decemberi infláció sem kizárt. Emiatt többen arra számítanak, hogy a kamatcsökkentések sora tíz bázispontos lépésekkel – a jövő év első negyedében is folytatódik.

De ez korántsem biztos, mert az infláció a sorozatos rezsicsökkentéseknek köszönhetően kiszámíthatóan alakul ugyan, ám a nemzetközi befektetői hangulatra a Magyar Nemzeti Banknak fikarcnyi hatása sincs. Márpedig az alapkamatra és a magyar eszközök árazására súlyos csapást tud mérni, ha hirtelen rosszra fordulnának a dolgok. A hozamok még tartják magukat, az euróárfolyam viszont stabilan a 300-as szint környékén tanyázik.

Sőt a Kúriának a devizahiteles-ügyben a bankok számára kedvező hétfői döntése után már kettessel kezdődik árfolyam. Érdekesség, hogy a kamatdöntés időpontjára a Matolcsy-érában valahogy mindig 300 forint alá tud gyengülni egy időre az euró.

Sokatmondó fejlemény az is, hogy a jövő évi költségvetés és az államadósság finanszírozásáról szóló, keddre tervezett sajtótájékoztatót az ÁAK "előre nem látott okok miatt" lemondta. Ennek hátterében egyfelől az állhat, hogy nem akartak a költségvetés hivatalos, parlamenti elfogadása elé menni, valószínűbb és ésszerűbb azonban a másik magyarázat, miszerint inkább megvárják az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve most folyó kamatdöntő ülésének fejleményeit, s annak tükrében frissen tudnak reagálni.

Arra mondjuk mérget lehet venni, hogy a Fed nem a változtat a nulla százalékhoz közelí alapkamatán, az viszont könnyen elképzelhető, hogy az utóbbi hetekben napvilágot látott kedvező amerikai makrogazdasági adatok láttán úgy dönt, hogy szorít egyet a tavaly szeptemberben elindtott, havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlási programján (QE3). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy csökkenti a kötvényvásárlásokra előirányzott havi keretet, mondván a piacon kellő likviditás van ahhoz, hogy abból finanszírozni lehessen a gazdaság növekedését.

Az elemzők kétharmada szerint a Fed illetékes nyíltpiaci bizottsága magyar idő szerint szerda este iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogy mikortól és milyen ütemben csökkenti a QE3-at. A szakértők harmada szerint kivárnak a döntéssel, inkább megvárják vele a január végén esedékes elnökváltást, amikor is Ben Bernanke-t mandátuma lejártával eddigi alelnöke, Janet Yellen veszi át tőle a pénzvilág legbefolyásosabb posztját.

A kivárás mellett szavazó döntéshozók érvei között az a "puhább", hogy nem szeretnék Yellent kész helyzet elé állítani, a másik, "húzósabb" érvük az, hogy a múlt októberi kormányzati kényszerleállás idején 2014 elejére tolták az adósságplafon és a költségvetés helyzetének rendezését, a politikai csatározások tehát kiújulnak a demokraták és a republikánusok között, ami nem dobja föl a piaci hangulatot.

Piaci turbulenciák pedig lesznek, mint ahogy a QE3 kivezetésének első megpendítésekor, idén májusban is élénk reakciókat váltott ki a pénzcsap esetleges elzárásáról szóló Bernanke-beszéd. Az állampapírhozamok meglódultak, a feltörekvő piacokról – közte Magyarországról is – megindult a tőkekivonás. Átmenetileg.

A folyamat megismétlődésére számítani lehet, de – amint Borbély László András, az Államadósság-kezelő Központ (ÁAK) vezérigazgató helyettese a napokban jelezte – az csak átmenetileg emelheti meg a hozamokat.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.