Három kartellperben is a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) adott igazat a  bíróság: jogerős ítélet születtet két informatikai, illetve elsőfokú  döntés egy vadgazdálkodó vállalkozások között létrejött  versenykorlátozó megállapodás ügyében, az esetekben összesen 114,4  millió forint bírságot rótt ki a GVH.

A hivatal közleménye emlékeztet arra, hogy Győr önkormányzata 2003. június 25-én írt ki hirdetmény közzétételével  induló tárgyalásos közbeszerzési eljárást egy integrált pénzügyi  gazdasági rendszer bevezetésére. A GVH Versenytanácsa szerint a  döntően e-mail formátumú bizonyítékok alapján megállapítható volt,  hogy a Synergon és az SAP a tender kapcsán olyan megállapodást  kötött, amely alkalmas volt a verseny eredményének befolyásolására.  Emiatt a két vállalkozás 7,2-7,2 millió forint bírságot kapott a  GVH-tól.

A döntést a cégek bíróság előtt támadták meg, de előbb 2007.  novemberében a Fővárosi Bíróság, majd az idén novemberben a Fővárosi  Ítélőtábla is elutasította keresetüket. Ez pedig azt jelenti, hogy a  GVH jogerősen állapította meg, hogy a két vállalkozás kartellezett  és jogosan szabott ki rájuk emiatt 7,2-7,2 millió forint bírságot is.

A közlemény szerint ugyancsak nemrégiben született döntés egy  másik informatikai kartell ügyében. A GVH ebben megállapította, hogy  az Albacomp Zrt. és a Synergon Nyrt. a Paksi Atomerőmű  Részvénytársaság részére nyújtandó szolgáltatásra vonatkozó projekt  elnyerése érdekében versenykorlátozó megállapodást kötött egymással.  A GVH a két céggel szemben 10-10 millió forint bírságot szabott ki.

A döntés ellen a két vállalkozás fellebbezett, de idén  februárjában előbb a Fővárosi Bíróság, majd 2008 novemberében  jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla is a GVH-nak adott igazat. A jogerős  döntés értelmében a két vállalkozás kartellezett, ezért jogosan  kapott 10-10 millió forint bírságot.

A harmadik ügy előzménye az volt, hogy a GVH a bérvadászati  piacot vizsgáló eljárása során észlelte, miszerint a  vadhús-felvásárlási területén a gazdasági verseny korlátozására  alkalmas ármegállapodás jött létre a szereplők között. Ennek  kivizsgálására 2003 szeptemberében eljárást indított a Vadgazdasági  Termékek és Szolgáltatások Terméktanács és a vadhús-felvásárlásban  érdekelt tagok ellen. A GVH az eljárás során megállapította, hogy a  terméktanács 2000. augusztus 28. és 2004. április 8. között a  tagságot kötelező, de az egész vadhús felvásárlási piacra tovább  gyűrűző nagyvad felvásárlási árakat határozott meg 11 alkalommal.  Emiatt a terméktanács 80 millió forint bírságot kapott.

Az érintett a döntés ellen fellebbezett, de az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság a keresetét elutasította.