A testület értékelése szerint a magyar gazdaság az idei mély recessziót követően 2010 közepétől állhat ismét növekedési pályára. Az infláció az adóemelések miatt átmenetileg meghaladja ugyan a középtávú inflációs célt, de 2010 második felében már számottevően elmaradhat attól, állapította meg a kamatdöntő ülés után kiadott közleményében az MNB.

Az elmúlt hónapokban a nemzetközi pénzügyi piaci környezet a kedvezőbb világgazdasági kilátások mellett fokozatosan javult, azonban a folyamat tartóssága továbbra is bizonytalan. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha az inflációs kilátások és az ország kockázati megítélése lehetővé teszi.

A magyar gazdaság dinamikáját az erőteljesen zsugorodó belső kereslet, illetve az élénkülés jeleit mutató külső konjunktúra határozza meg. A háztartások a romló munkapiaci kilátások és a csökkenő hitelaktivitás következtében visszafogják fogyasztási kiadásaikat, miközben a vállalatok elhalasztják beruházásaikat és leépítik készleteiket. A külső kereslet élénkülése csak a hazai GDP visszaesésének mérsékléséhez volt elegendő. A fenti alkalmazkodási folyamat következtében csökkenő belső kereslet és az élénkülő külpiaci konjunktúra eredményeképpen a külső finanszírozási igény számottevően mérséklődött.

Az elmúlt hónapokban a fogyasztói-árindex adatok a vártnál kedvezőbb képet mutattak. Az indirektadó-emelések ellenére is visszafogottan alakuló infláció elsősorban a kereslet-csökkenés fegyelmező erejének köszönhető. A monetáris tanács megítélése szerint az infláció középtávon jelentősen elmaradhat a 3 százalékos inflációs céltól.

A munkaerőpiaci folyamatok azt mutatják, hogy a vállalatok a bérnövekedési ütem mérséklésével és létszámleépítéssel alkalmazkodnak a gyenge kereslethez. Az elhúzódó recesszióval és a várhatóan alacosny inflációs környezettel összhangban megállapított bérek segítik a munkahelyek megőrzését és a gazdaság gyorsabb kilábalását.
A magyar gazdaság külső sebezhetősége akkor csökkenhet tovább, ha a külső egyensúly tartósan javul.

A háztartások megtakarítási hajlandóságának emelkedése várakozásaink szerint továbbra is támogatja a külső egyensúly helyreállítását. Az ország sebezhetőségének mérséklése érdekében és a kitűzött költségvetési célok eléréséhez továbbra is rendkívül fegyelmezett költségvetési politika szükséges - figyelmeztet a tanács.

A globális kockázatvállalási hajlandóság az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedett, ami a hazai pénzügyi eszközöktől elvárt hozamok csökkenéséhez vezetett. Fennáll a veszélye ugyanakkor annak, hogy a kockázatvállalási hajlandóság erősödésének üteme gyorsabb, mint amit a világgazdaság fundamentális tényezőinek javulása indokolna. A magyar gazdaság továbbra is sérülékeny, ami az előbbiekkel együtt a monetáris politika vitelében körültekintést indokol - fogalmaznak.

5,5 százaléknál lejjebb már nem megy a kamat

 „Bár a jelenlegi piaci környezet igen kedvező, a fenntarthatósággal kapcsolatban azonban igen sok a kockázati tényező, ezért várakozásaink szerint az alapkamat nem csökken 5,5 százalék alá 2010-ben sem" - emeli ki az MNB mai, 50 bázispontos kamatvágása kapcsán Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője. Hozzáteszi: „A következő fél év során nagyon valószínű, hogy az MNB igen óvatos lesz, 50 bázispontnál többet decemberben sem fog vágni, sőt az is lehet, hogy 25-ös sebességre kapcsol. A 2009. decemberi inflációs adat 5,5 százalék körüli lesz, ez az év egészére 4,2 százalék körüli átlagos értéket jelenthet. Jövő évre az átlag minden bizonnyal 4 százalékalatt lesz. „A rendkívül gyenge gazdasági teljesítmény és a jórészt ebből is következő visszafogott áremelkedés egyértelműen indokolja a jegybanki lazítást. Az MNB-nek természetesen a pénzügyi stabilitási kockázatokra is ügyelnie kell, ám ebből a szempontból viszonylag nyugodtak lehetünk. A forint stabilan tartja magát a 270-es szint körül, innen elsősorban a nemzetközi hangulat romlása tudja érdemben kimozdítani" - hívja fel a figyelmet Vizkelety Péter.