Végelszámolnák a Vértesi Erőművet
Az előzetesen kiszivárgott illetve bejelentett híreknek megfelelően az állami tulajdonos Magyar Villamos Művek a Vértesi Erőmű mai közgyűlésén a cég végelszámolási előkészületeit jelentette be, és majdnem lecserélődött a teljes igazgatóság. Így Szabó Pál eddig elnök-vezérigazgatót a tapasztalt felszámoló-vállalkozó hírében álló Magyari József váltotta az erőmű élén.
Az MVM ma reggeli közleménye szerint a cég igazgatósága tenap döntött a Vértesi Erőmű mai közgyűlésén előterjesztendő javaslatokról. Megfogalmazásuk szerint világos, tervezhető és a kockázatokat is kezelő menetrendet vázolnak fel a tartósan kritikus gazdálkodási helyzetű társaság hátralévő működési idejére.
A döntés értelmében az erőműcég megkezdi a felkészülést a társaság végelszámolásának megindítására. A tényleges végelszámolást eszerint egy júniusi, újabb rendkívüli közgyűlésen indítanák el hivatalosan is. Addig egyeztetni szeretnének az állami vagyonkezelővel, a kormányzattal és a szakszervezetekkel is.
Az MVM döntése értelmében az erőmű melletti szénbánya ez év végéig üzemelne. Indoklásuk szerint addig hatályos a minden áramfogyasztó által fizetendő, kizárólag a Vértesi Erőmű támogatására szolgáló úgynevezett "szénfillér".
A felhalmozott szénkészletekből, illetve a "biomassza-tüzelésnek" nevezett faégetésből az erőmű a végelszámolás hivatalos határnapjáig, legfeljebb még három évig tovább üzemelne. Ezalatt így látnák el távhővel Oroszlányt és Bokodot, amely települések ezalatt felkészülhetnének a távhőellátás cseréjére.
A "bányászati szakmakultúra értékeinek megőrzése" érdekében térségi fejlesztési-foglalkoztatási alapot hoznának létre. Ez segítséget nyújtana az átképzéshez, munkahelyteremtő beruházásokhoz és munkahelyváltáshoz. A kidolgozásba bevonnák a szakszervezeteket is.
Az MVM-közlemény megfogalmazása szerint a végelszámolás a Vértesi Erőmű jelen helyzetében az egyetlen olyan jogi eszköz, mely a pénzügyi fenyegetettség mellett lehetőséget biztosít a folyamatok kézben tartására, ezen belül is kiemelten a munkavállalók szempontjainak érvényesítésére. Egy esetleges későbbi csődeljárás vagy felszámolás mindezek lehetőségét lényegében kizárná. Ennek a társaság pénzügyi helyzete, és elégtelen jövedelemtermelő képessége miatt ma valós a kockázata.
Az MVM beszámolója szerint az érintett szakszervezetek vezetői a tervezett intézkedés újragondolását kérték, elsősorban szociális és foglalkoztatási okokból. A szakszervezetek nem kívántak tagot delegálni az igazgatóságba.
Az MVM vezető testületei az elmúlt években számos alkalommal foglalkoztak a Vértesi Erőmű egyre romló gazdálkodási helyzetével. Az MVM igazgatósága már két alkalommal indítványozta a társaság megszüntetését. Az MVM állami tulajdonosa illetve a kormány viszont a további működtetést kérte.
Időközben az MVM megrendelésére készített tanulmányában a GKI Gazdaságkutató és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) is a bezárás mellett tette le a voksát. A GKI viszont a bánya 2010-es bezárása mellett mintegy 400 fővel még 2020-ig lehetségesnek látta az erőmű továbbműködtetését. A GKI-elemzés szerint a bánya és az erőmű 2020-ig történő teljes üzemeltetése további 100 milliárd adóforintba kerülhet.
A REKK, melyet a Magyar Energia Hivatal Fidesz-éra alatti vezetője irányít, úgy számolt, hogy a működés fenntartása az elkövetkező 5 évben munkahelyenként mintegy 11,5 millió forintos támogatást igényelne.
Az MVM megemlíti, hogy az elmúlt évtizedben a veszteséges erőmű fenntartása mintegy 120 milliárd forint külső - állami illetve az áramszámlába épített - támogatást emésztett fel.
Hozzáteszik: nehezíti a helyzetet, hogy az előzetes várakozásokkal szemben a gazdasági válság elmúltával sem emelkedtek a világpiaci áramárak.
Az MVM vonatkozó EU-állásfoglalás híján kérdésesnek tartja, hogy a 2010-es lejárat után is folytatható-e a Vértesi Erőműnek az áramárba épített - az úgynevezett szénfilléren keresztüli - támogatása.
Ezidáig nem vezettek eredményre a külső befektetők bevonására irányuló kísérletek sem.
Emlékeztetnek arra is, hogy az erőmű vezetése 2008-ban tulajdonosi felhatalmazás híján több tízmilliárd forint értékben kötött olyan áramközvetítői szerződéseket, melyek a vevő - amúgy Kapolyi László baloldali vállalkozó - elállása okán bedőltek. Azok a cégek, amelyektől a Vértesi áramvásárlást ígért, tízmjilliárdos kártérítési pereket indítottak. Ezek közül a cseh CEZ-nek már ki is kellett fizetni 2 milliárd forintot.
Az MVM a társaság sorsának rendezése érdekében felelős döntést kíván hozni, amelyben a legmesszebbmenőkig figyelemmel kívánnak lenni a szociális szempontokra, a munkavállalók érdekeire is - szögezik le.
Eközben a közgyűlés helyszínén, az erőmű bokodi központjánál 450-500 munkavállaló próbált nyomást gyakorolni a döntéshozókra. Téglás József, a Dunántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet (DUVISZ) elnöke elmondta: a munkahelyek megőrzéséért tiltakozó levelet intéz az Oroszlányi Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete (OBEDSZ) és a DUVISZ a Vértesi Erőmű keddi rendkívüli közgyűléséhez, mert a végelszámolásról szóló döntés szerintük elfogadhatatlan és jogszerűtlen. A két szakszervezet követeli a Vértesi Erőmű 1550 munkahelyének megőrzését.
