Oszlay András elemzési osztályvezető prognózisuk részletezésekor azzal magyarázta a 2,5 százalékos körüli idei GDP-konszenzust jelentősen meghaladó várakozásaikat, hogy az elemzők zöme általában túlbecsüli a növekedési kockázatokat. Elismerte, hogy az amerikai gazdaság valóban visszaesett, és az euróövezeti koinjunkturában is hirtelen fellendülés után most némi megtorpanás látszik, ám a magyar gazdaságot ez a régiós versenytársainál is kisebb mértékben érinti. Ez annak köszönhető, hogy a magyar ipar – főként az autógyártás – igen szerencsésen csatlakozott rá a nemzetkozi konjunktúrára. A magyar gazdaságban több van, a potenciális GDP is magasabb lehet, mint azt sokan gondolják – tette hozzá.

Oszlay András szerint az első negyedéves, 3,5 százalékos magyar növekedést számos egyedi hatás segítette, elsősorban a most zárult hétéves uniós költségvetési ciklusban megítélt támogatások rohamszerű lehívása, ez a pozitív folyamat az idén még tart, jövőre azonban törvényszerűen visszaesik a Brüsszel felől érkező források volumene. Egyszeri tényezőként jelentkezik a jegybank növekedési hitelprogramjának beruházásélénkítő hatása, itt a Takarékbanknál ezermilliárd forintos vállalkozói igénnyel számolnak, azaz a kétezermilliárd forintos keret fele megy el.

A hitelkihelyezések lassú tempóját azzal magyarázzák, hogy a mostani etapban már konkrét beruházásokhoz adnak finanszírozást, ezek előkészítése azonban több időt igényel, mint például a már meglévő hitelek kiváltása. A jegybanki pénzosztás azonban már most láthatóan felgyorsult, közelíti a kétszázmilliárd forintot.

A beruházási ráta az idén már a 19,2 százalékot is elérheti a GDP arányában, ami még mindig nem acélos teljesítmény a régióban, de végre megindultunk felfelé. Mindent egybevetve a gazdaság felszálló ágban van, igaz a 2008-as válság előtti teljesítményét csak jövőre érheti el.

Ami a többi többi fontos makromutatót illeti, az inflációt rendkívül alacsonyra állítja be a Takarékbank, szerintük legfeljebb decemberben mehet a havi mutató egy százalék fölé, így az év egészét 0,2 százalékos fogyasztói árindex jellemezheti. Jövőre viszont a rezsicsökkentések hatása már nem érződik az inflációban, így annak szintje 2,5 százalékra ugorhat, de tartósan a jegybank 3 százalékos céljától alatt marad. A jegybank augusztusig csökkenti a kamatot, 2,1 százaléknál áll le - amennyiben támogató marad a nemzetközi befektetői hangulat. Az euróárfolyam az őszig a 300-310 forintos sávban mozog majd, s amint a devizahitelesek akkorra ígért megmentése lezárul, erősödésnek indulhat a kurzus, s 298 forintnál érheti a szilveszter.

A reálgazdaság erősödése kellő támaszt ad az árfolyamnak – vélekedett Oszlay András, hozzátéve, hogy jövőre emiatt akár a 290-es szint alá is benézhet a kurzus. Az erős forint az államadósság leszorításához is nagyban hozzájárulhat, emiatt az idén év végére a GDP-arányos államadósság 78,7 százalékosra csökkenhet, s az adósságleépítés normális ütemben folytatódik.

A költségvetés egyensúlyban marad, a három százalékos hiánycélhoz tartja magát a kormány, igaz mozgástere igen szűk, annyira ki lett centizve a büdzsé. Ha minden jól alakul, akkor a tartalék elég lesz, azaz nem lesz szükség évközi kiigazításokra. Suppan Gergely vezető elemző emlékeztetett arra, hogy a frekvencia díjakból a második félévben százmilliárdos bevétel futhat be, ez is nagyban segítheti a költségvetés helyzetét. Mint említette, az utóbbi évek tapasztalai szerint a második félévben rendeződik a költségvetés helyzete.