Harmincmillióra büntette a Versenyhivatal a Hild Zrt.-t
Több megtévesztő állítást is tartalmaztak a Hild Zrt. 2008-ban közzétett hirdetései, emiatt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 30 millió forintra bírságolta a vállalkozást, áll a szervezet lapunknak eljuttatott közelményében. A Hild Zrt. főtevékenysége saját tulajdonú ingatlanok adásvétele. Tulajdonosa a ciprusi székhelyű Hild Asset Ltd. Az ügyben ugyancsak érintett Hild Kft. főtevékenysége üzletviteli, illetve egyéb vezetési tanácsadás. Egyetlen tagja a ciprusi székhelyű Hild Asset Ltd. A Hild Kft. végzi a Hild Csoport marketing tevékenységét, szervezi a különböző PR-eseményeket, klub programokat, illetve a szociális szolgáltatásokat.
Magyarországon három, üzletszerűen életjáradéki szerződést kötő vállalkozás működik (Hild Zrt., OTP Életjáradék Zrt. és az FHB Életjáradék Zrt.). A lakásért életjáradékot adó konstrukció esetében a tőkeerős vállalkozás megvásárolja az időskorú ingatlanát, de a vételárat nem azonnal egy összegben fizeti ki, hanem jellemzően az eladó haláláig minden hónapban egy adott összeget, vagyis életjáradékot folyósít. Az eladó a szerződés tartalma szerint az ingatlanban maradhat, vagyis az ingatlana tulajdonjogát átadja, de azon holtig tartó haszonélvezeti joga marad fenn. A járadékos nemcsak havi járadékban, hanem a szerződéskötést követően egy alkalommal nagyobb összegű juttatásban is részesülhet. Minél nagyobb azonban az egyösszegű kifizetés, annál alacsonyabb a havi járadék összege.
A másik változat a fordított jelzálog. Ilyenkor továbbra is a járadékos marad az ingatlan tulajdonosa, akinek halálát követően a korábbi egyösszegű kifizetéssel és/vagy járadékkal az örökösök számolnak el a szolgáltatóval, amely jelzálogot jegyez be az ingatlanra. Az ügyfél tartozásának összege a kedvezményezettnek történő kifizetésekkel, a kamatokkal és a szerződéstől függően, különböző költségekkel folyamatosan nő. A kedvezményezettnek életében a kölcsönt nem kell visszafizetnie.
Magyarországon jelenleg a lakásért életjáradék konstrukció elterjedtebb: mindhárom piaci szereplő kínál ilyen terméket, szemben a jelzálog alapú konstrukcióval, amellyel jelenleg csak az FHB Életjáradék Zrt. rendelkezik.
A Hild Zrt. Örökjáradék és a Családi Örökjáradék konstrukció tartalmukat tekintve életjáradék szerződések. Ezekben a felek arról állapodnak meg, a Hild Zrt. mint járadékfolyósító kötelezi magát, hogy ingatlanának tulajdonjoga fejében a járadékos részére egész életére a szerződésben meghatározott kikötések és feltételek szerint életjáradékot fizet. Az Örökjáradék konstrukció a kifizetéseket tekintve két részből (egyösszegű kifizetés, havi járadék), a Családi Örökjáradék három részből (egyösszegű kifizetés, havi járadék, örökül hagyható összeg) áll. Az ingatlan mindkét esetben már a szerződés megkötésekor a járadékfolyósító tulajdonába kerül, azzal, hogy a járadékos jogosult az ingatlanban élni a szerződés időtartama alatt.
A Hild Zrt. Mega konstrukciója egy lakott ingatlanra szóló adásvételi szerződés. A Mega szerződésben a felek abban állapodnak meg, hogy az eladó eladja, a vevő pedig megveszi a kérdéses ingatlant egy meghatározott vételáron, azonban a vevő az ingatlan tulajdonjogának megszerzését követően csak az eladó halálát, vagy a szerződés megszűnését követően léphet az ingatlan birtokába. A Mega konstrukció két részből (egyösszegű kifizetés, közös költség fizetése) áll.
Fenti konstrukcióit a Hild Zrt. a Hild Kft-n keresztül 2008-ban intenzíven, széles körben - prospektusok, tv- és rádió-, illetve sajtóreklámok útján népszerűsítette. A kommunikációs anyagokban egyebek mellett szerepelt, hogy a fogyasztó a szerződés megkötése után saját lakásában élhet, tőle a járadékfizető az állagmegóvó karbantartások költségét és a közös költséget átvállalja. Egyes tájékoztatásokban pedig az szerepelt, hogy a Hild Zrt. szerződéseit több mint ezer ügyvéd fogadta el, illetve az ügyvédek nagyon biztonságosnak tartják ezeket a szerződéseket.
A GVH vizsgálata szerint ezek a megállapítások nem pontosak. Tévedés például, hogy a járadékos a saját lakásában élhet, hiszen a Hild konstrukcióinak meghatározó tulajdonsága, hogy az adott ingatlan tulajdonjoga a vállalkozáshoz kerül. A reklám a fogyasztó számára a GVH szerint azt a téves feltevést eredményezheti, hogy a szerződés megkötéséhez, az ígért szolgáltatások igénybe vételéhez nem kell átruháznia ingatlanának tulajdonjogát.
Ugyancsak pontatlan az az állítás, hogy a szerződés megkötését követően a Hild végzi az állagmegőrző munkálatokat és gondoskodik az ingatlan műszaki állapotának megóvásáról. A szerződésekben azonban az szerepel, hogy a Hild csak a jogszabályok alapján a tulajdonost terhelő karbantartásokért felel. Ebben azonban nincsenek benne például a vendég által okozott meghibásodások, a háziállatok által okozott károk, a belső burkolatok, gyengeáramú berendezések - pédául a kaputelefon - javítása miatti költségek megtérítése. A reklámokban az is lehangzott, hogy a Hild Zrt. fizeti a közös költséget. Az életjáradéki szerződések szövege szerint azonban a takarítás, a hólapátolás vagy az esztétikai festés költségei továbbra is a fogyasztót terhelik, még akkor is, ha azok egyébként a közös költség részei lennének.
A vizsgálat során a Hild Zrt. arra vonatkozóan semmiféle bizonyítékot nem terjesztett elő, hogy megfelelne a valóságnak az a reklámszlogen, amely szerint „mára már több mint 1000 ügyvéd fogadta és javasolta aláírásra ezeket a szerződéseket”. A társaság azt sem igazolta semmivel sem, hogy az ügyvédek nagyon biztonságosnak tartják életjáradék szerződéseiket.
A GVH megállapította azt is, hogy a Hild Zrt. 2008. augusztus 31-ig a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, azt követően pedig tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott. (A megkülönböztetésre azért van szükség, mert 2008. szeptember 1 előtti jogsértésre a versenytörvény, az azt követőekre viszont már a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló jogszabály szerint kellett eljárnia a versenyhatóságnak.) A jogsértés miatt a GVH a Hild Zrt-t 30 millió forintra büntette.
A bírság összegének megállapításakor a versenyhatóság súlyosbító körülménynek tekintette, hogy a vállalkozás bizalmi jellegű, hosszú távra szóló, életkoruknál fogva sérülékeny fogyasztóknak kínált szerződéseket, hirdetett jogszerűtlen módon, miközben a Hildet korábban már elmarasztalták hasonló ügyben. Enyhítő körülménynek bizonyult ugyanakkor, hogy a fogyasztók a szerződés megkötésekor értesülhettek a konstrukció pontos feltételeiről.
A GVH vizsgálta azt is, hogy jogszerűek-e az akár 50 százalékos vagy ennél nagyobb összegű kifizetést ígérő reklámok, ám a vizsgálatot ebben a témában megszüntette. A versenyhatóság vizsgálta továbbá a Hild Kft. felelősségét is az ügyben, ám mivel a vállalkozásnak nem volt ráhatása a hirdetések szövegére, csak azok közzétételét szervezte, így az ellene folyóeljárást a GVH ugyancsak megszüntette.
