Harminc százalékkal kevesebb sós snackot tudott eladni tavaly a legnagyobb hazai chipsgyártó, a Chio, illetve másfél milliárd forintos forgalomcsökkenést hozott a cégnek a népegészségügyi termékadó (neta) - mondta el Merkler Róbert, a Chio termékeket gyártó Intersnack Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

Az ágazat cégeit, így a Chiót is masszív veszteségbe sodró adó különösen a kifejezetten a snackgyártásra berendezkedett, belföldre termelő hazai kis- és középvállalkozásokat érinti súlyosan. A Chio Intersnack ugyanis azzal tudott a neta bevezetése óta eltelt időszakban lavírozni, hogy az exporttal ellensúlyozta a belső piac gyengülését, így mára a győri Chio-üzem termelésének 70-75 százaléka megy exportra - mondta Merkler Róbert.

A cégvezető szerint csak a tavaly ötmilliárdos forgalmat lebonyolított Chiónak tavaly 900 millió forintot kellett befizetnie a költségvetésbe netaként. Ugyanakkor várakozásokkal ellentétben nem a neta nyomán megdrágult chipsárak vetették vissza a keresletet, hanem Merkler szerint sokkal inkább a termékkör körüli negatív kommunikáció. A közbeszédben "chipsadóként" elhíresült neta nyomán ugyanis az átlag fogyasztóban az a kép alakult ki, hogy a chips minden formájában egészségtelen.

Az adó bevezetésekor megnéztük, hogy milyen termékeknél tudnánk csökkenteni a sótartalmat - emlékszik vissza Merkler Róbert. A mogyoróknál megoldható volt, hogy 0,9 százalékra állítsuk be a termék sótartalmát (1 százalékos sótartalom felett kell fizetni a chipsadót) ám a sós pálcikánál ez már értelmetlen lett volna.

A burgonyaszirom - chipsek - esetében viszont a cég korábbi vállalásait kellett volna feladni: évekkel ezelőtt a cég leállt a mesterséges ízesítőanyag használatáról és kizárólag természetes anyagokat használ a chipseknél. A helyzet sajátossága, hogy ha visszaállna a cég a sokkal egészségtelenebb mesterséges aromák használatára, úgy megúszhatná a népegészségügyi termékadót - mondta Merkler Róbert -, azonban a Chio csoportnak nem áll érdekében, hogy a magyar piac kedvéért változtasson a termékek összetételén.

Ugyanakkor szerinte nem igaz, hogy a neta miatt alacsonyabb lenne a sóbevitel Magyarországon. A magyarok eleve nagyon kevés chipset és snacket fogyasztottak, évi 27 ezer kilogrammot, ami a teljes éves sóbevitel 1 százalékát adta. Azzal, hogy az ágazat termelése megrogyott - becslések szerint összességében ma összesen 22 ezer tonna snack fogy el -, úgy a teljes éves sóbevitel mindössze 0,8 ezreléke származik snackekből.

Merkler Róbert úgy látja: a Chio Intersnack tulajdonosai konzervatív szemléletűek, hosszú távon gondolkodnak erről a piacról, így eltűrik a magyar leányvállalat veszteséges működését. Korábban az Intersnack Magyarország nyereséges volt, s van rá esély, hogy az idén már nullszaldót tudnak produkálni.