Hamarosan indul a Mol kurdisztáni olajkitermelése

Az Iszlám Állam előretörése ellenére a Mol kurdisztáni olajkútjain zavartalanul zajlik az élet: a kitermelés ez év végén indulna.
Az év végén megindul a kitermelés a Mol 100 százalékos tulajdonú leányvállalata, a Mol Kalegran kurdisztáni, Akri-Bijeel blokkjában elhelyezkedő Bijell-1 kúton – jelentette be Alexander Dodds, a Mol-csoport kutatás-kitermelési ügyvezető igazgatója Erbilben. Hozzátette: kezdetben a Bijell-1 naponta 2300 hordó olajat ad majd, de a vállalat rövidtávú célkitűzése az, hogy napi 10 000 hordó olajat hozzanak a felszínre.

A tervek szerint a térség másik kereskedelmi értékű találatánál, a Bakrman-1 kúton 2015 második negyedévében 2000 hordóval, szintén megkezdődhet a kitermelés, a mezőfejlesztések eredményeként pedig a blokk összkitermelése a jövő év végéig elérheti a napi 35 000 hordót.

A termelés megindulásával az ügyvezető igazgató arra számít, hogy a kurd régió számára, immáron nyolcadik éve folyósított támogatások és beruházások megtérülnek és 2015-ben az Akri-Bijeel blokk is bevételt hoz a Shaikan blokk mellett.
Az olajipari tapasztalatok szerint egy jó kút 20-50 évig is üzemel. Az Akri-Bijeel blokk Alexander Dodds által becsült 1 milliárd hordós készletállományának 15-25 százaléka csak úgy termelhető ki, ha különös figyelmet fordítanak a terület földtani sajátosságaira, megnövelve a kitermelhető olaj mennyiségét - így automatikusan meghosszabbodik az olajmező aktív élettartama. A Bijell és a Bakrman találatokra vonatkozó mezőfejlesztési tervet október 29-én hagyta jóvá a kurd természeti erőforrások minisztere, így a Mol hamarosan megkezdheti a termelőkutak kialakítását, valamint a belföldi, illetve Törökországon keresztülívelő export kereskedelmi tevékenységének optimalizálásához szükséges csővezetékek kiépítését. Egy jól működő vezetékhálózat ugyanis 60-70 százalékkal mérsékelheti a szállítási költségeket, a közúti szállításnal biztonságosabb, illetve a környezetterhelést is jelentősen csökkenti.

Az ügyvezető igazgató úgy véli: hosszú távon csak akkor maradhat profitábilis a Mol Kalegran, ha fenntartja együttműködését a kurd kormánnyal, illetve a helyi közösséggel is kiegyensúlyozott viszonyt ápol. Ennek érdekében a Mol évente legalább 1 millió dollárt társadalmi projektek megvalósítására fordít, számos faluban így épült ki az infrastruktúra, oldódott meg a vízellátás, valamint alakult focipálya, játszótér és egyéb közösségi létesítmények.

A tervek szerint a magyar olajtársaság 2015-ben 500 millió dollárt költ az Akri-Bijeel, illetve a Shaikan blokk mezőlehatárolási és termelési programjára. A kutatófúrások már befejeződtek, a következő évben legalább 10 termelőkút fúrását, majd ezek termelésbe állítását tervezi a cég.

Az Akri-Bijeel blokk területe 889 négyzetkilométer, s mintegy 50 kilométerre északra helyezkedik el Erbiltől, a kurd régió fővárosától. A Mol 80 százalékos részesedéssel operátora a blokknak, azaz a magyar cég irányítja a kutatásokat, míg a Gulf Keystone Petroleum-nak 20 százalékos a részesedése.

A kurdisztáni kormánnyal kötött megállapodás értelmében azonban a tulajdonosoknak, legfeljebb 20 százalékig egy harmadik fél belépését is lehetővé kell tenniük az állam kijelölése alapján, amellett, hogy az állam is belép a mezőfejlesztésbe további 20 százalékkal. A másik blokk, a Shaikan területe 283 négyzetkilométer, itt a Mol 20 százalékos részesedéssel rendelkezik, operátora a Gulf Keystone Petroleum. A blokk kitermelése jelenleg 25 000 hordó naponta, ami várhatóan az év végére, további három kút termelésbe állításának eredményeként eléri a 40 000 hordót.

A közelmúlt geopolitikai történései tovább erősítették a magyar olajipari vállalat kurdisztáni piaci pozícióját, ugyanis augusztusban, az Iszlám Állam térfoglalásai következtében kialakult pánik miatt az olajcégek és szolgáltató vállalatok 90 százaléka elhagyta Kurdisztánt - 2-3 hónap után ugyan jelentős részük visszatért -, a Mol Kalegran viszont zavartalanul folytatta működését.

Az Iszlám Állam nevű szélsőséges szunnita szervezet fegyveresei június óta jelentős területeket foglaltak el Irak nyugati és északi - javarészt szunniták lakta – részén. Bár a szervezet számos vallási kisebbség több tízezer tagját üldözte el lakhelyéről Észak-Irakban, ez idáig a Kurdisztán autonóm tartomány stabilitását nem veszélyeztette.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.