Amit szabad az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.-nek, nem szabad az autósoknak. Utóbbiak az M3-as Nyíregyháza és Őr közötti 33,8 kilométerén tanulhatják meg, hogy autópályát hazánkban nem lehet forgalomba helyezni üzemmérnökségi telephely nélkül. És míg az utazók az Ófehértónál tervezett autópálya-mérnökség jövő májusra beharangozott átadásáig falvakon keresztül kanyarogva érhetik el a 49-es főutat, az állami sztrádatársaság 2013. július 1-én bekapcsolná az elektronikus útdíjrendszert. A közlekedők sarcolásához ugyanis látszólag se mérnökség, se ügyfélszolgálat nem kell.

Pontosabban kellene, de az ÁAK megfoghatatlan okból későre hagyta az irodák, telephelyek gondját. Az elektronikus útdíjrendszer kiépítését és üzemeltetését szolgáló létesítmények kialakítására csak a napokban kezdték keresni a kivitelezőket. A társaság közbeszerzési eljárása felhívásában 53 iroda és egyéb helyiség munkáit hirdette meg.

Az ország négy régiójában szétszórt építkezésekre együttesen mintegy nettó 200 millió forintot szánnak. Azzal a kiegészítéssel, hogy az árajánlatok legfeljebb negyven százalékkal túlléphetik a megszabott keretösszeget. A programba vett beruházások teljes számlája így meghaladhatja a 280 millió forintot is.

Olyan talányokkal, mint például, hogy mi volt előbb, a tyúk, vagy a tojás, az ÁAK-nál aligha foglalkoznak. Így azon sem szabad csodálkozni, hogy az elektronikus útdíjrendszer jövő nyári bekapcsolását majdani szállítóján könyörtelenül leverni kész autópálya-társaság éppen saját vállalásait teljesíti késve. Az útdíjrendszerhez adott ÁAK-hozzájárulásként elkönyvelt ügyfélszolgálati irodák kiépítésére jelentkező cégek közül kiválasztott tendergyőzteseknek legalábbis csak 2013. november 30-ra kell elkészülniük feladataikkal.

Ami önmagában azért is meglepő, mert az ügyfélszolgálati irodákra az elektronikus útdíjrendszer július 1-i bekapcsolásához szükség lenne. De ha ez nem lenne elég, az ÁAK a díjszedő és ellenőrző rendszer építéséért versengő cégeknek előírta azt is, hogy az irodák egy részének már az éles üzembeállítás előtt hónapokkal, legkésőbb májusban működniük kell. És, hogy ebből se legyen vita, a sztrádatársaság előre kikötötte: ha az ügyfélszolgálatok nem készülnek el időre, az útdíjrendszer építője már utalhatja is a részfeladat késése miatt esedékes kötbért. 

Más kérdés, hogy az ügyfélszolgálatoknak otthont adó helyiségeket a sztrádatársaság akár határidőre át is adhatja az útdíjrendszer építőjének. A négy fal, a tető, az ajtó, netán az ablakok meglesznek, így az ÁAK-nál gondolhatják: a megtett úttal arányos díjszedéshez kapcsolódó szolgáltatások beindításának igazán nem lehet akadálya az irodák folyamatban lévő átépítése.

Legfeljebb az ügyfélszolgálati munkatársak a szomszéd épületből áthúzott hosszabbítókról üzemeltetik majd számítógépeiket, és ha kell, naponta máshová tolják asztalukat, először a kőművesek, később a szobafestők elől. Az e-matricával kapcsolatos gondjuk-bajuk megbeszélésére betérő személyautósok pedig együtt kerülgetik majd a széthagyott malteros vödröket az elektronikus díjrendszerben használatos fedélzeti berendezések regisztrációjáért sorba álló és fizetni próbáló magyar, török, ukrán kamionosokkal. Talán nem pontosan úgy, mint máshol Európában.

Megoldás lehet persze, ha az ÁAK letesz az elektronikus útdíjrendszer jövő nyári bekapcsolásáról. Ha a józan észnek, és a jövő júliusig rohamosan fogyóban lévő idő kényszerének engedve elhalasztanák a 3,5 tonnánál nagyobb kamionok kilométer alapú sarcolásának megkezdését, nem csak az elkapkodva összedobott díjszedő, valamint ellenőrző rendszer hibáit kísérő botrányoktól kímélhetnék meg magukat. De a döntéshozókat ismerve legfeljebb erős kényszer hatására elképzelhető lépés nyomán a társaságnak 2014 elejéig talán lenne ideje rendbe hozni és az európai színvonalú ügyfélszolgálati feladatok ellátására alkalmassá tenni irodáit.

Akárhogy is lesz, ha irodatenderét az ÁAK-nak sikerül időben lezárnia, az építkezések papírforma szerint akár már tavasszal megkezdődhetnek. Az engedélyezett negyvenszázalékos áreltéréssel nem számolva, az Észak-magyarországi régióban nettó 65 millió forintból hét ügyfélszolgálati iroda épülhet át. Megújulhat a többi között a nyíregyházi, az egri, a miskolci ügyfélszolgálat. De kialakítanak öt mobil ellenőrzési irodát, egy telefonos ügyfélszolgálatot, egy "levelezési csoportnak" otthont adó telephelyet, egy a fedélzeti egységekkel foglalkozó logisztikai központot, egy értékesítési és egy bírságolási telephelyet.

A Dél-alföldi régióban mintegy 52 millió forint a nettó keretösszeg. Itt kilenc ügyfélszolgálat és öt mobil ellenőrző iroda kialakítására, felújítására költenek. A Dél-dunántúli régió nyolc ügyfélszolgálattal és három mobil ellenőri iroda átépítésével lesz gazdagabb 39,2 millió forintból. Az észak-dunántúli területeken pedig 46,4 millió forintot szánnak hét ügyfélszolgálat, három mobil ellenőri és egy, az elektronikus útdíjrendszert szolgáló iroda kialakítására.